Szabályos blokád alá vonták szerdán Belgium és az EU fővárosát a teherfuvarozók, személyszállítók és gazdák, elsősorban a magas üzemanyagárak miatt tiltakozva. Akciójukat a csütörtök este kezdődő uniós csúcs elé időzítették. – Költségeink harminc százalékát a gázolaj ára teszi ki – figyelmeztettek a speditőrök. Az üzemanyag ára az élelmiszerválsággal tetézve a közös pénz 1999-es bevezetése óta rekordszintre, 3,7 százalékra repítette májusban az inflációt az euróövezetben. José Manuel Barroso európai bizottsági elnök az állam-, és kormányfőknek írt levelében összegezte Brüsszel múlt heti állásfoglalását a magas olajárról. Ennek lényege, hogy Brüsszel ezt nem átmeneti jelenségnek, hanem szerkezeti változásnak tekinti, így az adócsökkentést nem tartja célravezetőnek – tagállami alapon elképzelhetőnek tartva viszont az olajcégek extraprofitjának különadóját. “Hangulatjavító intézkedésként”, és engedve a déli országok nyomásának, Joe Borg EU-biztos kedden engedélyezte az amúgy is válságban lévő tengeri halászat fokozottabb állami megsegítését. Janez Jansa szlovén miniszterelnök, az Európai Tanács soros elnöke bejelentette: a csúcs elsősorban ezekre a sürgős kihívásokra kíván reflektálni, nem pedig az ír népszavazás nyomán kialakult helyzetre. Ezt az is magyarázza, hogy az írek az EU külügyi tanácsának hétfői ülésén időt kértek és kaptak a helyzetértékelésre – vagyis a lisszaboni szerződés múlt csütörtöki elutasítása okainak pontos bemérésére, a továbblépés lehetőségének kigondolására. Brüsszelben most arról folyik a szó, hogy a “gondolkodási időszak” az október közepi EU-csúcsig tartana, és ha sikerül menetrendet felállítani, úgy a szerződést talán jövőre még minden tagállam ratifikálhatná. Jansa is érzékeltette, hogy nem élveznek támogatottságot az EU-ban azok a megoldási lehetőségek, hogy Írországot a margóra vagy a huszonheteken kívülre szorítsák, és a “sietősebb” országok maguk nagyobb sebességre kapcsoljanak, lehagyva a “lassúakat”. Persze a szerződés ratifikációjának is vannak gazdasági vetületei, figyelmeztet az EU-csúcsra írt levelében a BusinessEurope (PRO DOMO: egybeírva!), amely az unió üzleti köreit tömöríti. Európa gazdaságát az idei, két százalékra tervezett növekedés mellett korai lenne leírni, de a huszonhetek aligha engedhetik meg maguknak, hogy lemondjanak a lisszaboni szerzodésben garantált intézményi megújulásról. A BusinessEurope nem hagy kétséget afelől, hogy elkerülhetetlennek tartja a mezőgazdaságra szánt uniós pénzeknek a következő ciklustól, 2013-tól való lefaragását, és célzott, versenyképességi támogatásokká, így kutatás-fejlesztési pénzekké történő átcsoportosítását.

Az ír elutasítás utórezgései jócskán érezhetőek eközben az Európai Parlament mostani üléshetén. Martin Schulz szocialista frakcióvezető egyenesen azt követeli, hogy vegyék el tárcáját Charlie McCreevy belső piaci ír biztostól. Szerinte McCreevy megbukott: hencegett vele, hogy ő sem olvasta a lisszaboni szerzodést, közvetlenül a népszavazás előtt az USA-ba utazott, és Schulz szerint a szociális érzékenységet nem ismerve tesz rendet az EU belső piacán.

A népszavazás nyomán az EP Hegyi Gyula képviselőt (MSZP) bízta meg, hogy készítsen jelentést Aktív párbeszéd a polgárokkal Európáról munkacímmel. - A népszavazást többféleképpen értékelhetjük. Győzött a népfelség: ezt az egyszerű tényt nem lehet letagadni. Ugyanakkor a szavazók jelentős része nem tudta, mire szavaz. Igazságtalanságnak tarthatjuk, hogy egy viszonylag kis ország szavazóinak 53%-a megakadályozhat huszonhat másik nemzetet az együttműködés elmélyítésében, az európai álom kiteljesítésében. Egy dolog azonban bizonyos: a jövőben értelmesebben, meggyőzőbben és közérthető módon kell megbeszélnünk az integrációt az unió polgáraival – nyilatkozta Hegyi.