Elfogadták a kitoloncolásról szóló tervezetet
Az igen szavazatok száma 367, a nemmel szavazóké 206 volt, 109 képviselő tartózkodott.
Bennfentesek szorosabb eredményre számítottak, mert a keddi vitában megmutatkozott, hogy a néppárti és a liberális EP-képviselők zömmel támogatták, a szocialisták, a zöldek és a kommunisták azonban ellenezték, illetve bírálták a tervezetet. Utóbbiak érvei jórészt azonosak voltak az emberi jogi szervezetek érveivel, miszerint a javaslat túl kemény eljárást ír elő a bevándorlókkal szemben.
Az elfogadott szöveg szerint az illegális bevándorlónak a kiutasítási határozatot követően záros határidőn belül önként távoznia kell. Ha ezt nem teszi meg, kitoloncolási végzés következik. Szökés veszélye esetén az illegális bevándorlót fogva lehetne tartani. Az irányelv maximálja a fogva tartási időt - ez most tagállamonként eltér -, és megfelelő életkörülményeket - egészségügyi ellátást, a gyerekeknek oktatást - biztosít a fogva tartottak számára.
Az EP egyeztető küldöttsége és a tagállami kormányokat képviselő tanács között létrejött kompromisszum értelmében az önkéntes visszatérésre 7 és 30 nap közötti hosszúságú idő áll rendelkezésre. A fogva tartás 6 hónapos lehet, de ezt meghosszabbíthatják 12 hónappal, ha a fogva tartott nem működik együtt a hatóságokkal, ha fennáll az eltűnés veszélye, illetve ha anyaországának adminisztrációja túlságosan lassú lenne.
Az EU területére vonatkozó ismételt belépési tilalom öt évre szól, de a közrend, a közbiztonság vagy a nemzetbiztonság súlyos veszélyeztetettsége esetén ezt is meg lehet hosszabbítani.
A menekültet továbbra sem szabad visszaküldeni olyan országba, ahol élete vagy szabadsága veszélyben lenne. A jövőben az Európai Parlament a tanáccsal közösen fogja összeállítani az ebből a szempontból biztonságosnak számító országok listáját.
Az EP eredeti javaslata szerint a tagállamok kötelesek lettek volna ingyenes jogi képviseletet és tanácsadást biztosítani a pénztelen illegális bevándorlóknak. A tanács ezt a tagállamokra akarta bízni. A kompromisszumos szöveg szerint kötelező a jogi segítség, de ennek összhangban kell állnia a nemzeti jogszabályokkal is. Az EU-nak a 2008-2013-as időszakra szóló, 676 millió eurós "visszatérítési" alapja is felhasználható a jogi képviselet finanszírozására.
Az Európai Bizottság adatai szerint jelenleg 8 millió illegális bevándorló tartózkodik az EU országaiban. Az előző év első felében közülük több mint 200 ezret vettek őrizetbe, de csak kevesebb mint 90 ezret toloncoltak ki.
Értelmiségiek tiltakoztak ellene
Értelmiségiek és emberjogi szervezetek is fellázadtak az EU embertelennek minősített toloncirányelve ellen.
Az irányelv tervezete nyilvánvaló válasz a Nyugat-Európában általánossá vált bevándorlásellenes hangulatra. Ez most a "virgács", de az EU próbálkozott már "szaloncukorral" is, mint amilyen a harmadik világ képzett munkaerejének bevándorlását segítő kékkártya-program volt. Tény, hogy milliós nagyságrendben játszanak szabályos bújócskát a huszonhetekkel a rendezetlen státusú külföldiek. Az EU-ban csak 2005-ben 650 ezer lejárt vízummal rendelkező vagy törvénytelenül belépett személy, illetve elutasított menedékkérő hazatoloncolásáról döntöttek. De ebből mindössze 212 ezer esetben tudtak a hatóságok érvényt szerezni a repatriálásnak, s csak minden ötödik persona non grata távozott önként. Párizs, amely két hét múlva átveszi az EU soros elnökségét - a "megválogatott bevándorlás" elvét vallva, azaz a célország mazsolázhat, hogy kire van szüksége -, az októberi EU-csúcson európai migrációs paktumot kíván tető alá hozni.
Értelmiségieknek és emberjogi szervezeteknek már a toloncirányelv is túl sok. Harminc tudós, művész, köztük a belga filmrendező Dardenne fivérek írták alá a tiltakozó ívet, amely szerint a direktíva emberjogi visszalépés. Irene Khan, az Amnesty International főtitkára a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetek temetőjében azt mondta: attól, hogy valakinek nincsenek papírjai, emberi jogai még vannak. Többtucatnyi olyan, azonosítatlan elvándorló nyugszik ebben a temetőben, aki lélekvesztőn próbált eljutni az ígéret európai földjére, de hiába.
Különösen kényes kérdés a kiskorúak, így a csecsemők fogva tartása, akár börtönkörülmények között is. Igaz, a szövegben is szerepel, hogy ez "utolsó eszköz" legyen, és amennyiben börtönben kerül rá sor, úgy a köztörvényes bűnözőktől elkülönítetten. Az egyik leghírhedtebb gyűjtőhely a brüsszeli repülőtér közelében, Steenokkelzeelben működik, a "127/B hazatelepítési központ" kafkai néven. Az őrizetesek embertelen körülményekre panaszkodnak. Egy kislány története, akit akkor rabosítottak, amikor anyjával leszállt egy buszról Flandriában, csak azért kapott nagyobb nyilvánosságot a belga sajtóban, mert rokona egy dél-amerikai politikus feleségének.
(MTI, NSZ, Szőcs László)
