Százmilliárd forinttal lehet kisebb az államháztartás hiánya a fél év végén, mint azt a Pénzügyminisztérium (PM) eredetileg - márciusban - gondolta, ám az év végi hiányszámokon csak minimálisan változtat a tárca. Az év végi hiánytervet ugyanezen három hónap alatt alig 20 milliárd forinttal csökkentették - pedig az első fél évre előrehoztak a másodikról egy 43 milliárdos MÁV-kifizetést is. (Vagyis: mindezek alapján eleve majdnem 150 milliárddal kellene jobbnak lennie az év végi számoknak). Ám Keller László, a PM államtitkára szerint a második fél évben a korábban számoltnál nagyobbak lehetnek a kifizetések az uniós és a lakásépítési támogatások esetében, de a lakossági fogyasztás becslésénél is "tervezési kockázatokat látnak" (vagyis: az áfabevételeknél lehet még meglepetés). Érdekes: bár az áfabevétel minden hónapban jó pár milliárddal nagyobb, mint azt a pénzügyi tárca eredetileg gondolta, ez ideig nem módosítottak az év végére várt bevételi terven. Óvatosságból - szól a hivatalos magyarázat.

Más kérdés, hogy a PM egyébként is óvatosan kommunikálja a jobb költségvetési egyenleget. Az év végére például most 1080 milliárd forint pénzforgalmi szemléletben kimutatott hiányt várnak, az önkormányzatok nélkül számolva. Ebből képzik az uniós hiányszámot, amely már az önkormányzatok egyenlegét is tartalmazza, ám kicsit eltérő statisztikai rendben (eredményszemléletű kimutatással) készül. Az uniós és a folyamatosan közölt pénzforgalmi egyenleg az idén körülbelül azonos volt, mert a statisztikai átszámítások mintegy 120 milliárddal javítják, az önkormányzatok 100 milliárddal rontják az egyenleget. Miután az uniós számot általában a GDP arányában fejezik ki, a kis különbségek eltűnnek, általában egyszerűen a központi hiányszámot tekintik irányadónak. A most közölt 1080 milliárd pedig a pénzügyi tárca szerint ugyanúgy a GDP négy százalékát teszi ki, ahogy az eredetileg várt 1110 milliárd.

Ebben a számításban azonban van némi trükk: a pénzügyi tárca ugyanis az utóbbi hetekben változtatott a nominális GDP-előrejelzésén. Eddig azt várták, hogy a nemzeti össztermék értéke 27 440 milliárd lesz, most már csak 27 320 milliárddal számolnak. Így tényleg kijön a változatlan GDP-arányos egyenleg a központi költségvetésben. A módosítást persze magyarázza a kisebb idei növekedés - igaz, ezt némileg ellensúlyoznia kellene annak, hogy a magasabb infláció a GDP forintban meghatározott értékét is emeli.

A kisebb nominális nemzeti össztermék miatt a kisebb központi hiány nem jelenik meg a GDP-arányos deficitértékben, az marad az eredeti, négyszázalékos szinten. Az uniós hiányszám esetében viszont a módosítás után is 3,9 százalékos egyenleg adódik (a hangyányi eltérések a kerekítési szabályok miatt másként jelennek meg a két mutatóban). Vagyis: immár félhivatalosan is kisebb államháztartási egyenleget vár a kormány a korábbinál.

Ennek bejelentése azonban tegnap, az új költségvetési prognózisok nyilvánosságra hozatalakor elmaradt. Ezt szintén magyarázhatja az óvatosság: a PM egyelőre korainak tartja jó hírekkel előállni. A kedvező számok közlése ugyanis visszafelé sülhet el, ha azokat nem sikerül tartani. A közlés nélkül azonban még mód van dönteni a többletbevételek felhasználásáról, vagyis arról: év vége felé haladva a kisebb hiány helyett ne válassza-e a kormány a nagyobb költekezés lehetőségét.