Nagy Imre a tömegek követelésére 1956. október 23-án este a Parlament erkélyéről szólt a néphez. A miniszterelnök beszéde ismert volt - de csak közvetett forrásokból. A szónoklat gyorsírással rögzített, a hallgatóság megnyilvánulásaival kiegészített, csaknem teljes terjedelmű eredeti szövegére Rodenbücher Katalin, a Klubháló internetes újság főiskolás munkatársa nemrég bukkant rá. Mint írja, szakdolgozatában a gyorsírás és az újságírás kapcsolatát vizsgálta, és kutatásai során találta meg Fenyvesi Mária és Baczony László, a Magyar Távirati Iroda gyorsíró-újságíró munkatársainak jegyzeteit, akik tudósítókként voltak jelen aznap este abban a parlamenti helyiségben, amelynek erkélyéről Nagy Imre szónokolt. "Az újságírónő egy-másfél méterre állt Nagy Imrétől, és gyorsírással jegyezte az elhangzottakat, sőt a hallgatóság reakcióit, közbeszólásait is, ahogyan ez a parlamenti gyorsíróknál szokásos. A sztenogramból (gyorsírásos kéziratból) kiderült, hogy a szónok időnként párbeszédet folytatott a hallgatósággal" - írja Rodenbücher Katalin, megjegyezve, hogy Fenyvesi Mária jegyzeteiből hiányzik a beszéd néhány bevezető mondata, mert az MTI-nek késve szóltak a Parlamentből, hogy szükség lenne két gyorsíró-újságíróra. A hiányzó - és híressé vált - néhány mondatban Nagy Imre elvtársaknak szólította a Kossuth téren összegyűlteket.

A jegyzetek eredetiek - nyilatkozta lapunknak Rainer M. János, az 1956-os Intézet főigazgatója, megerősítve, hogy a másnapi (október 24-i) újságokban nem jelenhetett meg a szónoklat. Az előkerült tisztázati példány annyiban újdonság, hogy maguktól az újságíróktól származik, tette hozzá a történész. A beszéd szövege szakemberek számára eddig is ismert volt, miután azt a Nagy Imre-peranyaghoz bizonyítékként becsatolták. A nagy nyilvánosság azonban csak most ismerkedhet meg vele.

1956. október 23-a, este - Nagy Imre az Országházba érkezik