Levélturmix
Amikor emberszámba veszik a beteget c. cikkükben (június 6.) idézik Éger Istvánnak, a Magyar Orvosi Kamara elnökének kijelentését: "a diagnosztikus tévedés alapvető joga az orvosnak, ha egyébként dokumentálni tudja, hogy a tőle elvárható módon járt el". És a járművezetőnek alapvető joga, hogy rosszul ítélje meg a közlekedési helyzetet? És a statikusnak, hogy rosszul ítélje meg a tartók teherbírását? És a pedagógusnak, hogy rosszul ítélje meg a tanítványa tudását? És a bírónak, hogy rosszul ítélje meg a vádlott bűnösségét? Vagy az orvos valami különleges lény, akinek mindenki máshoz képest többletjogai vannak és csökkentett felelőssége, amikor mások sorsáról, életéről dönt? Hogy lehet a Magyar Orvosi Kamara elnöke valaki, aki ennyire semmibe veszi a betegek sorsát, életét?
Válas György
Budapest
Az olaszliszkai borzalmat tárgyaló bíró hozzáállása mélységesen felháborított.
Az elfogadható, hogy a nagyobbik gyermeket meghallgatja a bíró, de hogy egy hatéves kisgyereket miért kell kitenni még egyszer a borzalmak felelevenítésének, azt nem értem. Milyen részlettel tud még az a szegény gyerek szolgálni, amit a nagylány nem mondott el? Ennek a bírónak nincs szíve, lelke? Nem hiszem, hogy
nem érzi át, hogy ennek a két szegény gyereknek ez mekkora trauma.
Vadász Péter
Budakeszi
Örömmel látom, hogy szó esik a Népszabadságban a mediterrán unióról, és csupán pontosítani szeretném a június 13-án megjelent cikket (Kisiklott Sarkozy Földközi-szövetsége?). Tévedés, hogy Marokkó nem fogadta el a meghívást a Tripoliban tartott egyeztetőre, el-Fásszi miniszterelnök vett részt rajta. A kezdeményezést Észak-Afrikában Marokkó mellett Tunézia is melegen pártolja. Nicolas Sarkozy elnök április végi tuniszi látogatása során éppen Ben Ali elnök véleményére odafigyelve fogalmazhatta meg először világosan a terv "hozzáadott értékét". Az itteni Műszaki Főiskola diákjai előtt április 30-án tartott beszédében mondta ki a francia elnök: az 1995-ben indult euro-mediterrán dialógus (a barcelonai folyamat) mostanáig azért nem igazán sikeres, mert az az EU által vezérelt egyirányú folyamat. Az egyik fél dönt és ad, a másik pedig elfogadja, az unió a mediterrán térségért keretében viszont az EU és a dél-mediterrán országok közös irányítással és megosztott felelősséggel dolgoznak majd együtt a közös térség biztonságát és prosperitását szolgáló projekteken.
Dr. Pataki Pál
nagykövet, Tunisz