A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) vezetője tiltakozásul a szervezet szombati ülésén lemond a Viktor Juscsenko elnök mögött álló Népi Szövetség Mi Ukrajnánk (NSZNU) listáján meglévő - parlamenti mandátumot csak távolról ígérő - 99. helyéről, amelyet a legutóbbi törvényhozási választások indulójaként kapott a NATO- és EU-integrációt céljául kitűző narancsos párt színeiben.

Bár az NSZNU korábban is szoros kapcsolatban állt nacionalistának tekintett szervezetekkel, Kovács elmondta: a parlamenti mandátum megszerzése növelhette volna a kárpátaljai magyar közösségek érdekérvényesítési lehetőségeit. - Ezt a lehetőséget elszalasztottuk, most már csak a magyar állam kiállásában bízhatunk - mondta Kovács, utalva Sólyom László államfő közeljövőben esedékes hivatalos ukrajnai látogatására.

Az ukrán nyelv szerepét erősíteni kívánó Kijev célpontja ugyan elsősorban a kelet-ukrajnai oroszajkú területekre irányul, ám közvetve a magyar intézményeket lehetetleníti el. - Ott ugyanis egyszerűen figyelmen kívül fogják hagyni a rendelkezéseket, míg nálunk érvényesíteni fogják - vélte Kovács. A tervezet szerint néhány éven belül Ukrajna teljes területén idővel csak ukrán nyelven folyhat a történelem, a földrajz, a matematika és a fizika oktatása. Egy törvénytervezet pedig a felsőoktatásban tenné kizárólagossá az ukrán nyelvet, ami a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Főiskola működését lehetetlenítené el. Már most megnehezítették azonban azoknak a diákoknak a dolgát, akik magyar iskolában tanultak: a központi érettségi vizsgák nem vették figyelembe a tanmenet közötti különbségeket, így ukrán nyelvből olyan kérdések is bekerültek a tesztekbe, amelyekkel a magyar diákok a tanév során nem találkoztak, csökkentve ezzel esélyeiket a felvételire.

A 47 milliós ország 30 százalékát kitevő oroszajkúak esetében azonban a gyakorlatba nehezen átültethetők az intézkedések, sok esetben ugyanis - például az egymillió lakosú Donyeckben - sem a diákok, sem a tanári kar nem tud eléggé ukránul ahhoz, hogy azon folyjon az oktatás.

Kijev szándéka az ukrán nyelv erősítésével ország "egyesítése" volna, miután éles különbség van az ország keleti - elsősorban a jelenleg ellenzéki Régiók Pártját (PR) támogató - része és az ukránajkú - az NSZNU és a kormányfő, Julia Timosenko Blokkja mögött álló "narancsos" - megyék között.

Míg a nyugati rész az euroatlanti integráció mögött áll - az ukrainizációt követelő nacionalista erőkkel együtt - Keleten és a Krímben gyakoriak az Oroszországgal szorosabb kapcsolatot követelő, NATO-ellenes tüntetések, amelyek a katonai szövetség főtitkára, Jaap de Hoop Scheffer tegnap véget ért látogatását is kísérték.

Ennek ellenére azonban a "nyugatbarát" narancsosokkal szemben a PR nem tekinthető "oroszbarátnak". A párt elnöke - a tavaly októberig kormányfőként tevékenykedő Viktor Janukovics - ugyanis nem utasítja el a Moszkva által hevesen ellenzett NATO-tagságot, csupán népszavazáshoz kötné azt. Megszavazta a közös hadgyakorlatokat és kormánya pénzt is utalt a NATO-t megismertető országos kampányra. Választási ígérete ellenére nem tette második hivatalos nyelvé az oroszt sem. Ennek folyamatos lebegtetése - és a NATO-tagsághoz való viszonyulás is - folyamatos politikai alkudozás része, főként, miután ismét felmerült a nagykoalíció - a BJUT ellenzékbe kényszerítését célzó NSZNU-PR szövetség - lehetősége.

Nincs szó arról, hogy a kelet-ukrajnai és a kárpátaljai közösségek érdekvédelme összehangolható volna. - Politikai együttműködésről nyilván nem lesz szó a PR-rel sem, a realitás ugyanis az, hogy Ukrajnában hiányoznak a normális politikai erők - mondta a kárpátaljai politikus. - Legfeljebb Jókai Mór labancfőnökei, a "Bórembukkok" és "Trajtzigritzigek" között választhatunk.