- Nem túlzok, ha azt mondom, folyóink vízminőségének szempontjából történelmi pillanathoz érkeztünk – mondta Olajos Péter (MDF) európai parlamenti képviselő, aki az EP-ben kollégáit meghökkentő plakátokkal - toxikus védelmet nyújtó fürdőruhában pózoló nők képével – kampányolt is a “Lex Rába” mellett.

Azonnali gyógyírt persze ez sem jelent. Ha idén az uniós tagállamok tanácsa is elfogadja a jogszabályt, úgy az 2010-ben léphet életbe, és 2018-ig ad haladékot az egyes országoknak a vízminőség garantálására. Az Európai Bizottság üdvözölte a voksolás eredményét, áttörésnek tartva például az ún. keveredési övezetek meghatározásának felülvizsgálatát; ezekben a szennyezés mértéke bizonyos esetekben ugyanis meghaladhatja a normákat. A tételesen felsorolt harminchárom anyag közül eddig tizenhármat, köztük a kadmiumot és a higanyt, tartották nyilván különösen veszélyesként.

Az EP egyúttal elfogadta az újrahasznosítási irányelvet is az Európában évente keletkező több mint 1,8 milliárd tonna szemét kezelésére. 2020-ig kellene elérni a háztartási hulladék felének, míg az építési 70 százalékának újrahasznosítását, újrafeldolgozását. Előbbiben 27 százalék a jelenlegi arány. Hegyi Gyula (MSZP) úgy vélte: a jogszabály leginkább vitatott része, hogy elfogadja hulladék-újrahasznosításnak az égetést is, ha az elegendő energiát termel. Márpedig az ipar nem érdekelt a csomagolóanyag mérséklésében, visszagyűjtésében, ha így is teljesítheti az előírásokat. Kollégája, Tabajdi Csaba elmondta: az irányelv jelen formájában sajnos veszélyezteti a biogáz-felhasználás elterjedését is. - A biogáz-termelésben használatos állati trágya szemétként való definíciója nem egyértelmű. Amennyiben kiterjedne rá az irányelv hatálya, úgy ellehetetlenítené a biogáztermelést, ami pedig komoly energetikai és klímavédelmi előnyökkel járna – mutatott rá.