Szerdán szavaz az Európai Parlament az uniós toloncirányelvről, amelyet a tagállamok belügyminiszterei már elfogadtak. Ennek értelmében a törvénytelen bevándorló négy hetet kapna arra, hogy távozzon, de ellenállása esetén öt évre kitiltható az EU területéről, és fél (hosszabbítással további másfél) évre őrizetben is tartható akkor is, ha kiskorúakkal van együtt. Az EP már elozetes megállapodásra is jutott a tagállamokkal: a konzervatívok és a liberálisok támogatják a javaslatot, a zöldek és a kommunisták ellenzik, míg a szocialisták módosító indítványokkal próbálják enyhíteni a szigort, védeni például a kiskorúakat. Strasbourgban a plenáris ülésen a kis többséggel való jóváhagyást valószínűsítik, így a direktíva hamarosan életbe léphetne.

Az irányelv tervezete nyilvánvaló válasz a Nyugat-Európában általánossá vált bevándorlásellenes hangulatra. Ez most a “virgács”, de az EU próbálkozott már “szaloncukorral” is, mint a harmadik világ képzett munkaerejének bevéndorlását segítő kékkártyaprogram. Tény, hogy milliós nagyságrendben játszanak szabályos bújócskát a huszonhetekkel a rendezetlen státuszú külföldiek. Az EU-ban csak 2005-ben 650 ezer lejárt vízummal rendelkező vagy törvénytelenül belépett személy, illetve elutasított menedékkérő hazatoloncolásáról döntöttek. De ebből mindössze 212 ezer esetben tudtak a hatóságok érvényt szerezni a repatriálásnak, s csak minden ötödik persona non grata távozott önként. Egyedül Nagy-Britanniában 280 ezer elutasított menedékkérőről és 570 ezer törvénytelen bevándorlóról tudtak. Sokan egy másik tagállamba költöznek át, ha valahol nem érik el céljukat, s ott próbálkoznak újra. Az illegális bevándorlók fő csoportja Európában ma nem a tiltott határátlépőkből, hanem a lejárt vízummal rendelkezőkből áll.

Egyes tagországok még nagyobb szigorra készülnek. Jacques Barrot, az új igazságügyi EU-biztos hétfői EP-meghallgatásán visszautasította a Berlusconi-kormány kezdeményezését, hogy a bűncselekményért elítélt “papír nélküliekre” nagyobb büntetési tételt szabjanak ki. Párizs, amely két hét múlva átveszi az EU soros elnökségét – a “megválogatott bevándorlás” elvét vallva, azaz a célország mazsolázhat, hogy kire van szüksége – az októberi EU-csúcson európai migrációs paktumot kíván tető alá hozni.

Értelmiségieknek és emberjogi szervezetknek már a toloncirányelv is túl sok. Harminc tudós, muvész, köztük a belga filmrendező Dardenne-fivérek írták alá a tiltakozó ívet, amely szerint a direktíva emberjogi visszalépés. Irene Khan, az Amnesty International fotitkára a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetek temetőjében mondott beszédet, hangsúlyozva: attól, hogy valakinek nincsenek papírjai, emberi jogai még vannak. Több tucatnyi olyan, azonosítatlan elvándorló nyugszik ebben a temetőben, aki lélekvesztőn próbált eljutni az ígéret európai földjére, de hiába.

Különösen kényes kérdés a kiskorúak, így csecsemők fogva tartása, akár börtönkörülmények között is. Igaz, a szövegben is szerepel, hogy ez “utolsó eszköz” legyen, és amennyiben börtönben kerül rá sor, úgy a köztörvényes bűnözőktől elkülönítetten, de nem tiltja meg a ma is létező gyakorlatot. Az egik leghírhedtebb gyűjtohely a brüsszeli repülőtér közelében, Steenokkelzeelben működik, a “127/B hazatelepítési központ” kafkai néven. Az őrizetesek visszaemlékezései időnként nyilvánosságra kerülnek. Megfélemlítésre, embertelen körülményekre panaszkodnak. Egy kislány története, akit “füles” alapján akkor rabosítottak, amikor anyjával leszállt egy buszról Flandriában, nemrég csak azért kapott nagyobb nyilvánosságot a belga sajtóban, mert rokona egy dél-amerikai politikus feleségének.

- Az Európai Bizottság becslése szerint jelenleg nyolcmillió illegális bevándorló él az Európai Unióban. Nem vállalhatnak munkát, betegség esetén nem kereshetik fel az orvost sem. Megélhetésüket illegális munkával egészítik ki, rendszeresen kizsákmányolják őket – nyilatkozta Lévai Katalin (MSZP), az EP jogi bizottságának tagja. Mint mondta, nyilvánvalóan elkerülhetetlen a bevándorlást kezelő irányelv létrehozása. Ugyanakkor “helytelen, ha a migrációra továbbra is mint negatív jelenségre, kriminológiai tényezőre tekintünk”. Lévai aránytalannak tartja, hogy hagyományos börtönökben, bírósági döntés nélkül, hatósági szabálysértési eljárással akár tizennyolc hónapig tarthassanak fogva embereket (gyermekes családokat vagy kíséret nélküli gyerekeket).

Brüsszel