A Mercedes is a mi autónk lesz?

A magyarországi autógyártást napjainkban nem újabb márkák megjelenése, hanem a már működők kapacitásának és termékválasztékának bővülése jellemzi, de maradt esély továbbiakra, mert nyugat-európai és távol-keleti cégek is érdeklődnek.

Jövő héten eldőlhet, hogy a Mercedes melyik kelet-európai országot választja új gyárának helyszínéül. A jelöltlistán az utolsó körben Lengyelország, Románia és Magyarország maradt. A német konszern egyáltalán nem titkolt döntési szempontjai között az alacsony előállítási költség és a térség fejlődő piaca áll. A Német Autógyártók Szövetségének (VDA) adatai szerint a 43 eurós németországi órabérköltségekkel szemben a lengyeleknél 6 euróval, a románoknál 3,23 euróval, a magyar járműiparban 8,5 euróval lehet számolni. Információink szerint a jelenleg Rastattban készülő, szűkebb árrésű A osztályú modell következő nemzedékét telepítenék az új üzembe, a német gyárban pedig a nagyobb méretű és árrésű, vagyis a drágább munkabért jobban elviselő típusok, a C és E osztályú autók készülnének. Az elképzelések szerint 2011-ben, az első lépcsőben évi százezer, a felfutás után két évvel évi háromszázezer darabos kapacitású lenne a tervezett kelet-európai autógyár.

Az elmúlt évtizedben több autómárka is megvizsgálta a magyarországi beruházási feltételeket, ám miközben a gumigyártók sorra települtek be, az autógyártók máshol találták meg az ideális helyszínt. Versenyben voltunk dél-koreai, japán, francia, olasz és német márkák beruházásaiért is, ám végül a Peugeot és a Citroen a szlovákiai Nagyszombatot, a KIA Zsolnát, a PSA és a Toyota a csehországi Kolint, a Hyundai Nosovivcét választotta. A Renault tovább bővített a romániai Pitestiben, a Ford megvette az Oltcit üzemet, a Fiat pedig a kragujevaci Zastavát.

Más beruházók inkább otthon maradtak, mert a német szakszervezetek jobban megijedtek attól, hogy további cégek költöznek külföldre, és inkább engedékenyebbek lettek.

A BMW például inkább otthoni kapacitásait fejleszti, és az is kétséges, hogy az Audit is birtokló Volkswagen konszern Oroszországon, az Egyesült Államokon, Kínán és Indián kívül bővít-e máshol is. Győrben jelentős területeket vásárolt, de az még kétséges, hogy újabb autó- vagy további motorcsalád készül-e majd az Audi Hungariánál. Hamarosan döntés születik a Q3-as terepjáró és az A7-es négyajtós luxus Coupé gyártóhelyéről, melyekre a magyarországi telephely is esélyes. Várhatóan újabb Suzuki és Subaru készül majd Esztergomban, ahol a terjeszkedésben azonban éppen a szabad terület jelent gondot, a túlzsúfolt közút, a felújításra és bővítésre váró vasút, valamint a szakemberhiány. A Magyar Suzuki hatezer dolgozójából kétezernégyszáz Szlovákiából jár át dolgozni.

A tavalyi rekorderedmények megdöntésére készül a százezer főt foglalkoztató magyar járműipar, amely 2007-ben 289 ezer autót és 2,4 millió motort gyártott, az idei terv 366 ezer autó és 2,5 millió motor. Ebből a győri Audinál 65 ezer TT Coupé és Roadster, A3-AS Cabriolet, valamint kétmillió benzines és dízelmotor, az esztergomi Suzukinál 300 ezer Splash, Swift és SX4-es, valamint Fiat Sedici és Opel Agila, a szentgotthárdi GM Powertrain üzemében 400 ezer motor készül.

Az erős verseny, a Szlovákia, Lengyelország és Románia által biztosított kedvező ajánlatok mellett az emelkedő munkabér és szakemberhiány sem erősíti a magyar esélyeket a "Mercedes-futamon". Ráadásul a telített piacok miatt már nem törik hozzánk magukat a márkák, hiszen jól tudják, évi 170 ezernél több személyautót nem lehet eladni. Ennél súlyosabb a közép- és felsőfokú szakemberhiány. Pedig az már nyilvánvaló, hogy a bérmunkajellegű beruházások ideje lejárt, inkább a magasabb hozzáadott értékű termelésre és kutatásra kellene többet fordítani. Az európai autóiparban évente 20 milliárd eurót, a magyar ágazatban 20 milliárd forintot költenek kutatásra és fejlesztésre, pedig ennek a négyszeresére lenne szükség. Szomszédainkkal szemben már elvesztettük munkabéralapú versenyképességünket, és a Magyarországon működő cégeknek továbbra is gondot jelent a szakemberhiány, melyet többnyire közép- és főiskolák, valamint egyetemek támogatásával próbálnak megoldani: így jut több mérnökhöz például a Magyarországon kutatási és fejlesztési központokat működtető Audi, Bosch és Knorr Bremmse.

Autóipari beszállítóként erősek vagyunk

Ha új autógyárak nem is épülnek mostanában hazánkban, autóiparhoz kapcsolódó beruházásokból az utóbbi években több is megvalósult Magyarországon. A legerősebb pozíciót ezen a téren kétségkívül a gumiabroncsgyártásban szereztük meg: a Taurus-gyárat 1996-ban megvásárló Michelin-csoportot azóta a Hankook és a Bridgestone is követte Magyarországra. A dél-koreai vállalat egy éve adta át dunaújvárosi üzemét, míg a japán csoport az idén áprilisban indította be a termelést tatabányai gyárában. A magyar gumiabroncsgyártás hamarosan újabb szereplővel bővül, a tervek szerint 2010 tavaszán adja át gyöngyösi üzemét az indiai Apollo Tyres. A négy gyár összesített termelése meghaladja majd az évi 21 millió abroncsot. (H. B.)

A ma még Rastattban készülő A osztályú modell gyártását telepítené Kelet-Európába a Mercedes  A szerző felvétele
A ma még Rastattban készülő A osztályú modell gyártását telepítené Kelet-Európába a Mercedes A szerző felvétele
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.