A magyarországi autógyártást napjainkban nem újabb márkák megjelenése, hanem a már működők kapacitásának és termékválasztékának bővülése jellemzi, de maradt esély továbbiakra, mert nyugat-európai és távol-keleti cégek is érdeklődnek.
A Mercedes is a mi autónk lesz?
Jövő héten eldőlhet, hogy a Mercedes melyik kelet-európai országot választja új gyárának helyszínéül. A jelöltlistán az utolsó körben Lengyelország, Románia és Magyarország maradt. A német konszern egyáltalán nem titkolt döntési szempontjai között az alacsony előállítási költség és a térség fejlődő piaca áll. A Német Autógyártók Szövetségének (VDA) adatai szerint a 43 eurós németországi órabérköltségekkel szemben a lengyeleknél 6 euróval, a románoknál 3,23 euróval, a magyar járműiparban 8,5 euróval lehet számolni. Információink szerint a jelenleg Rastattban készülő, szűkebb árrésű A osztályú modell következő nemzedékét telepítenék az új üzembe, a német gyárban pedig a nagyobb méretű és árrésű, vagyis a drágább munkabért jobban elviselő típusok, a C és E osztályú autók készülnének. Az elképzelések szerint 2011-ben, az első lépcsőben évi százezer, a felfutás után két évvel évi háromszázezer darabos kapacitású lenne a tervezett kelet-európai autógyár.
Az elmúlt évtizedben több autómárka is megvizsgálta a magyarországi beruházási feltételeket, ám miközben a gumigyártók sorra települtek be, az autógyártók máshol találták meg az ideális helyszínt. Versenyben voltunk dél-koreai, japán, francia, olasz és német márkák beruházásaiért is, ám végül a Peugeot és a Citroen a szlovákiai Nagyszombatot, a KIA Zsolnát, a PSA és a Toyota a csehországi Kolint, a Hyundai Nosovivcét választotta. A Renault tovább bővített a romániai Pitestiben, a Ford megvette az Oltcit üzemet, a Fiat pedig a kragujevaci Zastavát.
Más beruházók inkább otthon maradtak, mert a német szakszervezetek jobban megijedtek attól, hogy további cégek költöznek külföldre, és inkább engedékenyebbek lettek.
A BMW például inkább otthoni kapacitásait fejleszti, és az is kétséges, hogy az Audit is birtokló Volkswagen konszern Oroszországon, az Egyesült Államokon, Kínán és Indián kívül bővít-e máshol is. Győrben jelentős területeket vásárolt, de az még kétséges, hogy újabb autó- vagy további motorcsalád készül-e majd az Audi Hungariánál. Hamarosan döntés születik a Q3-as terepjáró és az A7-es négyajtós luxus Coupé gyártóhelyéről, melyekre a magyarországi telephely is esélyes. Várhatóan újabb Suzuki és Subaru készül majd Esztergomban, ahol a terjeszkedésben azonban éppen a szabad terület jelent gondot, a túlzsúfolt közút, a felújításra és bővítésre váró vasút, valamint a szakemberhiány. A Magyar Suzuki hatezer dolgozójából kétezernégyszáz Szlovákiából jár át dolgozni.
A tavalyi rekorderedmények megdöntésére készül a százezer főt foglalkoztató magyar járműipar, amely 2007-ben 289 ezer autót és 2,4 millió motort gyártott, az idei terv 366 ezer autó és 2,5 millió motor. Ebből a győri Audinál 65 ezer TT Coupé és Roadster, A3-AS Cabriolet, valamint kétmillió benzines és dízelmotor, az esztergomi Suzukinál 300 ezer Splash, Swift és SX4-es, valamint Fiat Sedici és Opel Agila, a szentgotthárdi GM Powertrain üzemében 400 ezer motor készül.
Az erős verseny, a Szlovákia, Lengyelország és Románia által biztosított kedvező ajánlatok mellett az emelkedő munkabér és szakemberhiány sem erősíti a magyar esélyeket a "Mercedes-futamon". Ráadásul a telített piacok miatt már nem törik hozzánk magukat a márkák, hiszen jól tudják, évi 170 ezernél több személyautót nem lehet eladni. Ennél súlyosabb a közép- és felsőfokú szakemberhiány. Pedig az már nyilvánvaló, hogy a bérmunkajellegű beruházások ideje lejárt, inkább a magasabb hozzáadott értékű termelésre és kutatásra kellene többet fordítani. Az európai autóiparban évente 20 milliárd eurót, a magyar ágazatban 20 milliárd forintot költenek kutatásra és fejlesztésre, pedig ennek a négyszeresére lenne szükség. Szomszédainkkal szemben már elvesztettük munkabéralapú versenyképességünket, és a Magyarországon működő cégeknek továbbra is gondot jelent a szakemberhiány, melyet többnyire közép- és főiskolák, valamint egyetemek támogatásával próbálnak megoldani: így jut több mérnökhöz például a Magyarországon kutatási és fejlesztési központokat működtető Audi, Bosch és Knorr Bremmse.