A 2005-ben bevezetett kétszintű érettségi rendszerével kivették az intézmények kezéből a belső felvételi lehetőségét. A központi érettségi egyben arról is dönt, hogy ki tanulhat tovább. Csakhogy a bolognai képzési rendszer általánossá válásával a puszta bekerülés jelentősége csökken. Vélhetően csak a harmadik évet követő master képzésben szerzett diploma jelent komoly lehetőséget a jó minőségű munkára. E szintre az alapképzésben résztvevőknek mintegy harmada juthat be. S hogy mégis ki, annak eldöntése az egyetem saját hatáskörébe tartozik. Mint régen az alapfelvételi. Ők dönthetnek arról is, hogy szóbeli vizsgán kívánják-e felmérni a jelentkezők tudását, írásbeli vizsgát tartanak, avagy mindkettőt. Szintén rajtuk múlik, hogy a felvételi vizsgán elért eredményt, a korábban szerzett diploma minősítését és a szerezhető többletpontokat milyen arányban veszik figyelembe.

A 2008-as felvételi időszak az első a magyar felsőoktatásban, amikor a mesterképzésben is szép számmal hirdettek meg szakokat az intézmények, igaz, ez az utolsó év, amikor ez még nem rendszerszerű. Az idei jelentkezők főként az előző képzési rendszerben oklevelet szerzettek közül kerültek ki, illetve a közül a pár száz végzett közül, akik már alapképzésben diplomáztak. Jövőre viszont már "odaér" mindenki, aki túl van a harmadik évfolyamon. Az idén már több mint 25 intézmény hirdetett meg mesterképzést, 6011 jelentkezőnek.

A Magyar Akkreditációs Bizottság és az Oktatási és Kulturális Minisztérium közösen állapította meg azt a képesítési követelménylistát, amely rögzíti, hogy milyen végzettségeket fogadnak el az egyes intézmények a mesterképzések megkezdéséhez.

"Az elfogadott végzettségek listája igen széles. Egyrészt a felvételizők érdekeit, kiváltképp a korábbi rendszerben diplomát szerzők érdekeit szolgálja, másrészt az intézményeknek is segít, hogy fel tudják tölteni a rendelkezésükre álló helyeket" - mondta dr. Szatmári Péter, a Zsigmond Király Főiskola (ZSKF) általános rektorhelyettese, a Nemzetközi és Politikai Tanulmányok Intézetének a vezetője.

A bölcsészettudomány és társadalomtudomány területén meghirdetett mesterszakok, például a szociológia, a kulturális antropológia, a politikatudomány esetében elfogadnak minden e tudományterületen szerzett oklevelet, legyen az kommunikáció és médiatudomány-, informatikuskönyvtáros- vagy szabad bölcsészdiploma.

Lánczi András, a Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Intézetének vezetője szerint az új felsőoktatási és felvételi rendszerben nem könnyű megítélni a jelentkezők tudását. Azt tudni, hogy a korábban letett vizsgák nyomán ki hány kreditet hoz, de azt nem, hogy egy-egy elfogadott tárgy mögött milyen tartalom van.

A mesterképzésekre való felvételiztetés módszere még nem kristályosodott ki. Szatmári Péter elsődleges tűzpróbának nevezte az idén debütáló szóbeli felvételit, amit egyebek mellett a főiskola politikatudomány és nemzetközi tanulmányok mesterszakjain alkalmaznak. - A háromfős vizsgabizottság 20 perces személyes beszélgetés alapján felméri, a jelentkező mennyire látja át a magyar politikai rendszert, a világpolitikát, az európai intézményi hálózatot és a nemzetközi kapcsolatokat, mennyire tájékozott és érdeklődő - mondta a szakvezető.

A ZSKF-en 80 pontot lehet elérni a szóbeli vizsgán, a maradék 20 pont többletpontokkal szerezhető. Az autonómia szépsége, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem másképp választja ki a masterképzősöket. Egyrészt írásbeli vizsgát tartanak, másrészt az írásbeli vizsgán elért eredmény a 100 pontból maximum 70 pont, 10 pont szerezhető többletpontokkal, és a maradék 20 pontot a korábban megszerzett diploma minősítésének a négyszeresével számolják ki.

Szatmári szerint az önálló felvételiztetés előnye, hogy az intézmények ki tudják választani azokat a hallgatókat, akik a szak sajátosságainak megfelelnek. Az autonómia pozitív hatással lehet a képzésre.

Lánczi András úgy fogalmazott: ez egy kialakulóban lévő rendszer, a kezdeti tapasztalatok alapján kell csiszolni, formálni a felvételi módszerét. A hallgatóknak így is nagy kihívás, hogy egy egyetemi szintű diploma megszerzéséhez kétszer kell felvételizniük. Bonyolítja a helyzetet, hogy az intézményvezetőkben is bizonytalanság van a keretszámokat illetően, nem lehet ugyanis tudni, hogy a jövőben milyen elvek alapján osztja el az oktatási tárca a mesterképzésekre elkülönített, államilag támogatott keretszámokat. Küzdelem folyik a helyekért, nemcsak az intézmények, de az egyes karok és szakok között is.

Mesterképzésre idén 3500 helyet különített el az oktatási tárca. A jövőben a tervek szerint az alapképzésben tanulók egyharmada nyerhet államilag támogatottként felvételt mesterképzésekre. A hároméves alapképzésben végzők elhelyezkedési lehetőségeiről és munkaerő-piaci pozíciójukról még nincs visszajelzés sem a vállalati, sem a közszférából.

Sok fénylő pont a Corvinus Egyetem új épületén