Észak-Írországban fejeződik be George W. Bush nyolcéves elnökségének huszadik, egyben várhatóan utolsó európai útja. A több mint egyhetes, öt országot felölelő körút Amerikában a korábbiakhoz képest visszafogott sajtóvisszhangot kapott, amiért nem az elmúlt napok iowai árvize, hanem Bush alacsony hazai és külföldi népszerűsége a felelős.
Bush huszadszor, utoljára
A Bush útját övező érdektelenség miatt a szükségesnél kevesebb figyelem irányul arra, hogy az elnök már jó ideje nem viselkedik "cowboy" módjára a külpolitikában. A jelzőt a tüntetők még 2001 nyarán, első európai útján akasztották rá a kiotói klímamegállapodás felrúgása miatt. Bush mára felhagyott azzal a szokásával, hogy "éghajlat-változásként" emlegesse a globális felmelegedést. A múlt ködébe vész a 2002-2003-as retorika, amikor a kongresszus étkezdéjében "szabadságburgonyára" keresztelték át az itteni angolban a "francia" jelzővel emlegetett sült krumplit. Amerika akkoriban egymaga döntött békéről és háborúról, legfeljebb utólag kérte meg szövetségeseit, hogy segítsenek ők is. Bush azonban évekkel ezelőtt belátta, hogy egymaga nem tudja elérni a kitűzött célokat. Líbia, Észak-Korea és Irán esetében már elfogadta a multilaterális tárgyalási kereteket, a diplomáciának a fegyverek fölötti elsőbbségét. Szerencséje is volt, mert ideológiai partnerei, Merkel, Sarkozy, illetve Berlusconi kerültek a hatalomba, és XVI. Benedek pápa is nagyobb szimpátiával viseltet irányában, mint II. János Pál.
Természetesen Európa számára Barack Obama megválasztása jelezné a legegyértelműbben egy új korszak kezdetét. Ám a republikánus John McCain is nagy hangsúlyt fektet a "változás" szó minél gyakoribb ismételgetésére. Számára az a gond, hogy pártja jobbszárnyának megnyerése érdekében kénytelen harcias tónust megütni Irak és Irán kapcsán. A Foreign Affairs című folyóirat nemsokára utcára kerülő új számában az elmúlt nyolc év külpolitikáját védelmező Condoleezza Rice azt írja, hogy az európaiak minden vita ellenére tudják, hogy kevés globális problémát lehet Amerika nélkül orvosolni. Világos, hogy már Amerika is megértette, egyedül nem megy, s mindkét fél alig várja, hogy tiszta lapot nyithasson.
Kölcsönös a nagyrabecsülés
Az újságírók előtt az elnök és a brit kormányfő nem győzte eléggé hangsúlyozni, mennyire értékeli a másik "kemény fellépését, elszántságát" a terrorizmus elleni harcban. A látogatás előtti találgatásokat cáfolva Gordon Brown világos üzenetben szögezte le, hogy nem hajlandó "mesterséges határidőt kitűzni" a brit csapatok Irakból való visszahívására. Brown "nemzeti érdeknek" nevezte a tálibok elleni harcot, hétfő délután a parlamentben védelmi minisztere bejelentette, hogy több mint kétszáz katona telepítésével 8000 fölé, az eddigi legmagasabb szintre emelkedik a brit jelenlét Afganisztánban. A hétfő délutáni belfasti látogatás George és Laura Bush európai körútjának utolsó állomása volt.
Az amerikai elnököt Londonban is tüntetők fogadták
