Az EU külügyi tanácsának elnöke "kockázatosnak" nevezte, hogy meg lehet-e menteni a lisszaboni szerződést az ír nem után.
Bizonytalan, lesz-e új magyar EU-biztos
Ha a múlt csütörtöki ír elutasítás miatt 2009 őszéig nem léphet életbe a lisszaboni szerződés, úgy onnantól nem minden tagországnak lesz biztosa - szembesültek a problémával uniós diplomaták. A jelenleg érvényes nizzai szerződés, amelynek hatályban maradására kevesen csak számítottak, azt írja elő: amennyiben a biztosok száma eléri a huszonhetet (mint az tavaly, Bulgária és Románia csatlakozásával időközben megtörtént), a következő Európai Bizottság létszámát e szám alá kell vinni. Azt nem írja elő, hogy mennyivel, de brüsszeli diplomaták a liszszaboni szerződés szellemében egyharmados lefaragásban gondolkodnak. Mégpedig úgy, hogy a 2009 őszétől kezdődő tizenöt évet három egyenlő ciklusra bontanák, és minden tagország a háromból kettőben kapna biztosi helyet.
Valójában e posztokat már most is igen nehéz a valós szükségletekhez szabni. A bizottság jelenlegi magyar tagja, Kovács László, szívesen vállalná az újabb öt évet (és megint az adóügyek felelőseként), de jövőre 70 éves lesz. Egyes sajtóhírek szerint pedig párttársai Gyurcsány Ferencnek tartogatják a posztot. Érdekes José Manuel Barroso európai bizottsági elnök helyzete is. Ő az ismétlésre és az Európa Tanács első állandó elnöki tisztére is esélyesnek tűnt. Ám az "ír nem" mindkét szőnyeget kihúzhatja alóla. Mi történik ugyanis, ha a biztosi helyek véletlenszerű leosztásában Portugália is kimarad a 2009-2014-es körből?
Dimitrij Rupel, az EU külügyi tanácsának soros szlovén elnöke hétfőn azt mondta: "kockázatos lenne kimondani, hogy újraéleszthetjük a szerződést, amikor éppen egy akadállyal szembesülünk". Brian Cowen ír miniszterelnök nyilatkozatában visszautasította, hogy országa háttérbe szoruljon az EU-n belül a népszavazási eredmény miatt. Ezt arra válaszul mondta, hogy egyes - főleg német és luxemburgi - vezetők részéről (ismét) felmerült, hogy a készséges országok lépjenek maguk, nem kell bevárniuk a leglassabbakat az európai integrációban.
A huszonhetek Luxembourgban igent mondtak az Izraellel való együttműködés elmélyítésére, amelyet a zsidó állam tavaly ősszel szorgalmazott. Cipi Livni külügyminiszter jelenlétében ugyanakkor elzárkóztak a konkrétumok meghatározásától, miután csütörtökön dörgedelmes levelet kaptak az Arab Liga tagországainak brüsszeli nagyköveteitől.
Az EU szankciókkal fenyegette meg Szudánt háborús bűnösök rejtegetésével kapcsolatban. Előkészítette Irán legnagyobb pénzintézete, a 32 milliárd dolláros kapitalizációjú Melli Bank európai kintlévőségeinek befagyasztását, bár erről még nem döntött. Hajlik továbbá a Kubával szembeni, már 2005-ben felfüggesztett szankciók teljes feloldására.
Göncz: Ne ötleteljünk!
Az ír kérdésben hétfőn képviselt magyar álláspont beleillett az összhangulatba: ne kezdjünk el összevissza "ötletelni", hanem hagyjunk időt az íreknek annak felmérésére, mi is áll a csütörtöki, elutasító népszavazási eredmény hátterében. Ez ugyanis összetett ügynek tűnik - mondta a Népszabadságnak Göncz Kinga külügyminiszter. Hozzátette: az ír szavazók többségi akaratát is tiszteletben kell tartani. Mint mondta, felmerült a biztosi helyek 2009-től esedékes csökkentése, amennyiben a lisszaboni szerződés késlekedik, de a külügyi tanács ebben és másban sem akart megoldási javaslatokkal előállni, amíg az írek nem lépnek. Göncz szerint az "időkérés" valószínűleg azt is jelenti, hogy a hét második felében, a brüsszeli EU-csúcson is korai még választ várni Dublintól. (Sz. L. L.)
A tagországok külügyminisztereinek egy csoportja az ülés szünetébenr
