Az Alabamai Egyetemen dolgozó Edward Taub egy mostanáig csak kevesek által ismert módszerrel ért el áttörő sikereket: agyvérzésen átesett betegei sok évig tartó hasztalan kezelések után újra képesek mozgatni véglegesen bénultnak hitt végtagjaikat.

Összefoglaló elnevezéssel agyvérzésnek hívjuk mindazon betegségeket, amelyek valamilyen módon működési zavart okoznak az agy vérellátásában. A gutaütésnek is nevezett kórkép kialakulásának leggyakoribb oka, hogy a magas vérnyomás miatt egyes agyi artériák fala megreped, ami az erek által táplált idegsejtek károsodásához, illetve az agyon belüli nyomás fokozódásához vezet. Az agyvérzéssel sújtott terület neuronjai a tápanyag- és oxigénhiány következtében működésüket nem tudják ellátni, és elpusztulnak. Ha mindez az agykéreg mozgatómezőjét érinti, akkor akár tartós végtagbénulás is létrejöhet.

A legújabb neurológiai kísérletek kimutatták, hogy az elhalt idegsejtek szerepét a velük szomszédos agykérgi társaik képesek átvenni. Ezen alapul Taub módszere is, amellyel a pszichológus eddig több mint háromszáz betegét kezelte. Köztük nemcsak gutaütöttek, hanem sclerosis multiplexben szenvedők és olyan amerikai katonák is voltak, akik különféle agysérülésekkel tértek haza az iraki háborúból. A terápia után egy évvel majdnem mindegyik páciensnél klinikailag is igazolt javulás következett be.

- Nem számít, hogy hány éves a beteg, és hogy pontosan milyen régen esett át agyvérzésen. Egy női páciensemnek húsz éve bénult le a bal karja, és módszerem segítségével most újra tudja azt mozgatni. Ma már képes vele felvenni a telefont, és a ruháit is önállóan veszi ki a szekrényből. Egy nemrég felépült hetvenéves férfi betegem pedig már zongorázni is tud - mondta Taub. - A kezelés lényege, hogy az egészséges végtagot egy speciális kesztyűbe helyezzük, és nem engedjük mozogni. Ezt követően pedig rákényszerítjük az agyat arra, hogy a beteg kezet használja. A tréninggel nem teszünk mást, csak kiaknázzuk a szabályozóközpontunk plaszticitását, vagyis agyvelőnk azon sajátosságát, hogy "meggyógyítja önmagát" - tette hozzá.

A jelenséget már számos tudós vizsgálta, de Taub volt köztük az első. Majmokkal végzett kísérletei során átmetszette azokat az érzőidegrostokat, amelyek az állatok végtagjából indultak, és az agykéregbe futottak. A majmok ezt követően nem voltak képesek ezekkel érzékelni, mozgatni viszont továbbra is tökéletesen tudták őket. Taub azt tapasztalta, hogy ennek ellenére egy idő után már nem használták a sérült kezüket. Ha ekkor meggátolta az egészséges végtag mozgatását, a beteg kéz újra elkezdett működni. Az állatok agyában tehát valami tartósan átprogramozódott - vonta le a következtetést a pszichológus.

A későbbi vizsgálatokból kiderült: az érintett - a mozgási folyamatok irányításáért felelős - agyi területen megkettőződött az idegsejtek elektromos aktivitása, és jelentősen javult a vérellátás is, ami fokozott oxigénfelhasználásra enged következtetni. Az idegszövet szerkezetében is változások álltak be: a neuronok közti, már meglévő kapcsolatok megszilárdultak, és újak is képződtek. Taub azt is elképzelhetőnek tartja, hogy teljesen új idegsejtek is kialakultak az agykéregben. A folyamatok végeredménye pedig szabad szemmel is látható: a beteg végtag újra mozogni fog. A pszichológus azonban felhívja a figyelmet arra, hogy az általa kidolgozott terápiának csak akkor van értelme, ha a páciens hosszú távon és állandóan viseli a speciális kesztyűt, és ezzel folyamatosan öngyógyításra készteti az agyát.

Az új módszer egyébként nemcsak végtagbénult embereken tud segíteni, hanem olyanokon is, akiknek a beszédközpontja sérült meg az agyvérzés miatt. Egy, ilyen betegekkel végzett, 10 napos kezelés után meglepő eredményt kaptak az orvosok: a résztvevők kommunikációs képességei harminc százalékkal javultak.

Dr. Málly Judit neurológus főorvos már Taub tanulmányának publikálása óta használja a pszichológus módszerét gyógyító munkája során. Az agyvérzésen átesett betegek mindkét agyféltekéjében változások következnek be: míg az érintett féltekénél a kérgi ingerlékenység csökkenését, addig a másik félteke esetében ennek növekedését tapasztalhatjuk. Ha valamilyen eszközzel - például a Taub által javasolt speciális szorítókesztyűvel - az egészséges végtag mozgását gátoljuk, akkor az épen maradt agyféltekében a kérgi ingerlékenység mértéke kisebb lesz, ez pedig serkentőleg hat az agyvérzés sújtotta féltekére. - A folyamat eredménye, hogy az addig béna végtag funkcionális változásokon megy át, és újra mozgathatóvá válik - mondta a soproni Neurorehabilitációs Központ vezetője. A doktornő azonban hozzátette: az eredményes kezelés nem egyetlen üdvözítő módszerből áll, hanem több terápiás megoldás együttes alkalmazásából tevődik össze.

A kiesett idegsejtek működését a szomszédos neuronok veszik át