Nem mond le a biztosítási rendszer átalakításáról a szocialista kormány - mondta Kökény Mihály. A vezető szocialista egészségpolitikus szerint nem kerülhet sor további forráskivonásra az ágazatból, de továbbra is éles küzdelem vár a közfinanszírozásból élő intézményekre. Aki a versenyt nem bírja - legyen állami vagy magánszolgáltató - elveszti jogait és a közpénzt. Ám az uniós forrásokból fejlesztők és a modern intézményrendszert létrehozók biztos jövő elé nézhetnek. Minderről egyetlen törvényt nyújtana be a kormány ősszel a parlamentnek.

A kisebbségi kormány át akarja alakítani a biztosítási rendszert, az ellátórendszert, és javítja a nép-egészségügyi program végrehajtását - mondta. A kormányzat korszerű, biztonságos biztosítási rendszert készít elő. Sem a konvergenciaprogram, sem egyéb gazdaságélénkítő intézkedés nem vonhat el további forrásokat az egészségügytől. Ha lesz járulékcsökkentés, annak fedezetét átengedett adóbevételből az ágazatnak vissza kell kapnia.

A hónap végén nyilvánosságra kerülő tervek alapján az Országos Egészségbiztosítási Pénztár erős, egységes nemzeti kockázatközösségen alapuló biztosítóként működne, amelynek egyes feladatai regionális szervezetekhez kerülnének. Így a szolgáltatásvásárlás, a számlák, a szolgáltatókellenőrzése is. Az új biztosítószolgáltatási protokollok alapján szerződne, ezekre ír ki versenyt. A biztosító hivatala több ügyfélszolgálatot működtetne a jövőben. Vizsgálják, hogy a jogviszonyhoz köthető eljárásokból (például uniós ellátásra jogosító kártya, tajszám-kiadás) mit vállalhatnak át az okmányirodák.

A kormányprogram egyik fontos ígérete a szolgáltatói verseny erősítése volt - emlékeztet Kökény, s hozzáteszi: kötelezni nem lehet az önkormányzatokat, de azok, amelyek felelősséget éreznek a területükön élőkért, az egészségügyi munkahelyek megőrzéséért, lépni fognak. Átalakítják az intézmények gazdálkodását, működtetését valamely, a költségvetési intézményekénél rugalmasabb ellátási formában. Az, hogy a biztosító a jövőben kitől vásárol szolgáltatást, nem feltétlenül azon múlik majd, ki az intézmény tulajdonosa. Fő szabályként attól, aki képes megfelelő színvonalat nyújtani. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül marad minden úgy, ahogyan 2006-ban a kórházkarcsúsítással kialakult. Az új biztosító regionális hivatalai döntenek majd arról, hogy kitől vásárolnak, ki felel meg a megújított ellátási minimumnak. Ha valamely kórház bármely területen nem képes a szakmai elvárásoknak megfelelni, a hivatal kereshet más szolgáltatót.

A kormányzat várhatóan módosítja majd a Molnár-féle kapacitástörvényt, egyebek mellett meghatározva majd azt is, mit kell tudnia a gyógyítási palettából a súlyponti kórháznak. Most ugyanis nem képes mindegyik rangjának megfelelő, széles körű, 24 órás ellátást nyújtani. Az ellátási térképet erősen átalakíthatják az uniós pályázatokból történő fejlesztések. Az új járóbeteg-központok, a rugalmasabb, olcsóbb ellátási formákat nyújtó intézmények hozzájutnak majd a közfinanszírozáshoz, míg a merev, drága struktúrákhoz ragaszkodóknak nem lesz helyük. További hat-hét kiskórház alakulhat át nappali ambuláns központtá, egynapos ellátásokat nyújtó intézménnyé. A változások nyomán Kökény Mihály további néhány százalékos kapacitásszűkítéssel számol. Mint mondta, tisztán látszik, hogy a Molnár-féle törvény túl nagyra méretezte a rehabilitációs kapacitást. Véleménye szerint nem maradhat parttalan az orvos- és intézményválasztás, mert ez szétfeszíti a társadalombiztosítás kereteit. Ezt is újraszabályoznák. Lendületet adnának a népegészségügyi programoknak. A szűrések a számvevőszék által jelzett fogyatékosságait orvosolni akarja a kormány. Kökény szerint először a volt koalíciós partnerrel érdemes tárgyalni, de a többi parlamenti párttal is. "Ha a szakmai racionalitás felülkerekedik a politikai indulatokon, megtehetjük közösen a következő lépést az egészségügy modernizációjáért."

Egykori egészségügyi miniszterek egy asztalnál 2006 szeptemberében: Rácz Jenő, Kökény Mihály, Csehák Judit és Molnár Lajos