Az alkotmányt ünnepélyesen vasárnap délben hirdette ki Fatmir Sejdiu koszovói elnök. Az alkotmány életbelépésével Pristina elvben átveszi az ENSZ-missziótól (UNMIK) az állam működtetéséhez szükséges jogosítványokat és hatásköröket, kivéve azokat - igazságügy és rendőrség -, amelyek az európai uniós misszió (EULEX) hatáskörében maradnak. Az alaptörvény független, szuverén, demokratikus, egységes és oszthatatlan állammá nyilvánítja Koszovót, soknemzetiségű országként határozza meg, amelynek két hivatalos nyelve van, az albán és a szerb. Az alkotmány szavatolja az összes nemzetiség képviselőinek részvételét az ország politikai életében, kimondja továbbá, hogy Koszovó nem támaszt területi igényt egyetlen állammal szemben sem, és nem lesz olyan követelése sem, hogy más állammal egyesüljön.

Borisz Tadics szerbiai államfő vasárnap azt mondta, hogy Szerbia számára a koszovói alkotmány jogi értelemben nem létezik, az elfogadott alaptörvény Belgrád szemszögéből káros következményekkel járó politikai esemény. A Koszovó északi részén egy tömbben élő szerbek is elutasítják az új alaptörvényt. Marko Jaksics, a Kosovska Mitrovica-i Szerb Nemzeti Tanács elnöke közölte vasárnap, hogy az alkotmány életbelépésére válaszul a szerbek június 28-án, az 1389-es rigómezei csata emléknapján megalakítják saját "szerb tartományi" parlamentjüket.