Bosznia belép az EU előszobájába

Ma, a Nyugat-Balkán államai közül utolsóként Bosznia-Hercegovina vezetése is aláírja a stabilizációs és társulási egyezményt az Európai Unióval.

Ezzel a kilencvenes évek első felében véres etnikai háború sújtotta ország egy lépéssel közelebb kerül az EU-tagsághoz. A szerződést a huszonhét uniós országnak ugyan még ratifikálnia kell, de az abban foglaltak gazdasági része már idén júliusban életbe lép. Ezzel Bosznia megszünteti az európai termékeket eddig terhelő védővámokat, ami a kereskedelem fellendülésével járhat.

- A gazdasági együttműködés mindig a kereskedelem beindulásával kezdődik, és ilyen téren jó hír, hogy egy év alatt 30 százalékkal nőtt az áruforgalom Magyarország és Bosznia között - mondta a Népszabadságnak a gazdasági minisztérium szakállamtitkára. Garamhegyi Ábel múlt héten Gyurcsány Ferenc kíséretében látogatott el Szarajevóba. A magyar vállalatok eddig nem jeleskedtek Boszniában, mindössze 62 millió eurót fektettek be a kilencvenes évek közepe óta. Ezzel komoly hátrányba kerültünk Szlovéniával, Ausztriával vagy Olaszországgal szemben. - Még maradt mintegy hat hónapunk, hogy a magyar gazdaság megvesse a lábát Boszniában - figyelmeztet Dudás Erika, a szarajevói követség szakdiplomatája. Szerinte utána már késő lesz. A szakértők szerint a hazai vállalatokat visszatarthatta a daytoni szerződéssel teremtett komplex politikai helyzet és a félelem az ország esetleges szétesésétől. Az ország politikai szerkezete bonyolult, etnikailag tagolt, mindenből legalább három van, számos szakhivatalban is együtt kénytelen dolgozni a három nemzetiség. Energiájukat sajnos túl sok esetben pazarolják egymás akadályozására, nehezítve így a külföldiek legelemibb ügyintézését is. Ehhez jön a korrupció. A kenőpénzeket is gyakran háromszorosan kell kifizetni. Nemrég az egyik nagy uniós tagország követe ki is borult, mondván: a korrupció olyan méreteket öltött, hogy a befektetési szándék ellenére képtelenek nyugati vállalatok Boszniában megtelepülni, mert a rendelkezésre álló pénzek jelentős részét elvinnék a döntéshozók által elkért milliók.

A lehetőségek hatalmasak Dudás Erika szerint, aki az ország kihasználatlan természeti szépségeit, turisztikai lehetőségeit sorolja. A szarajevói olimpiára kiépített infrastruktúrát az elmúlt években nagyrészt helyreállították, és aki képes elfogadni a szerényebb szállást, egy ausztriai hétvégén elköltött pénz ötödéért síelhet. Az adottságokból következnek a befektetési lehetőségek. Az elmúlt időszakban elkezdődtek a tárgyalások szállodák és utak építéséről. A remények szerint a bosnyák-magyar vegyes vállalatok száma rohamosan nőni fog. Látványos eredményeket könnyű lesz elérni: alig egy tucat, zömükben inaktív céget hoztak eddig létre hazai befektetők Boszniában.

A turizmus mellett az energiaszektor ígér megtérülő beruházásokat. A lignit- és széntüzelésű erőművek építésében már eddig is érdekeltek voltak magyar cégek, ráadásul mintegy fél tucat jelentősebb vízlépcsőt is terveznek a hegyi folyókon. A paksi atomerőmű kapacitásának kétszerese épülhet ki a következő évtizedekben - emelte ki látogatása során Gyurcsány is.

A remények szerint a társulási egyezmény aláírásával megszűnnek a külföldi befektetők félelmei Boszniával kapcsolatban. Másrészt az országban is érzékelni fogják az uniós perspektíva előnyeit, ami érdekeltté teszi a három nemzetiséget a szorosabb együttműködésre. Fellendülésre márpedig Szarajevónak feltétlenül szüksége van. Közvélemény-kutatások szerint a fiatalok jelentős része a hiányzó perspektíva miatt kész elhagyni az országot. Akkor végképp csak a régi sebeiket nyalogató, egymással szóba sem álló öregek maradnak Boszniában - figyelmeztet egy magyar diplomata. Ők egyszer már háborúba sodorták az országot.

Bosznia újjáépítésének jelképe a mostari híd
Bosznia újjáépítésének jelképe a mostari híd
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.