Láthatóan nehezen bírnak a hatóságok a gazdasági bűnözéssel. Szinte nem telik el hónap egy-egy milliárdos számlagyár, csempészetre, csalásra szakosodott bűnszervezet felszámolása nélkül, a GDP ötöde azonban még mindig a feketegazdaságot gazdagítja. Virágzik az áfacsalás, és az internetet is felfedezték a bűnözők.
A GDP ötöde adócsalók kezében - Felderítetlen feketemilliárdok
Négy és fél év alatt 51 takarékszövetkezetet összesen úgy 14 milliárd forinttal rövidített meg egy bűnszervezet. Papíron 315 cég nevében 1400 bérleti szerződést kötöttek, azokat adták el 70-80 százalékos értéken a szövetkezeteknek. Azok pedig többnyire csak hónapokkal később döbbentek rá, hogy becsapták őket: fiktív szerződéseket vettek, s olyan valóságos bérleti konstrukciókat, amelyekben a bérlemény valós értékének a sokszorosát tüntették fel. Az ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomoz, mint megtudtuk, jó ütemben haladnak, de ennél többet egyelőre nem kívánnak nyilvánosságra hozni.
Ha 14 milliárdos kárértékű csalást nem is követnek el mindennap, a milliárdos befektetési és főleg az áfacsalások már korántsem számítanak ritkaságnak. A VPOP az elmúlt egy évben szinte havonta derített fel a költségvetés adóbevételeit egymilliárd forintot meghaladó mértékben megrövidítő csalásokat. A bűnözők többsége azzal a lehetőséggel él vissza, hogy import esetében nem kell a vámkezelés helyén megfizetni az importáfát. A döntően távol-keleti eredetű árukat ezért általában Ausztriában vagy Szlovákiában vámkezelik, azzal, hogy a forgalmi adót majd a célországban fizetik meg. Mire azonban a szállítmány Magyarországra ér, többször gazdát cserél - mígnem nyoma vész. A hatóságok számára még utolérhető utolsó vevőről, akinek be kellett volna fizetnie az áfát, hamar kiderül, hogy fiktív cég, hajléktalanok nevén vagy hamis iratokkal alapították.
A magyarországi bolhapiacokon forgalomba hozott távol-keleti (főleg kínai) áruk döntő hányada ilyen vagy hasonló trükkökkel jut el a fogyasztókig. A módszert azonban nemcsak a textiláruknál alkalmazzák még ma is, hanem a háztartási gépek, elektronikai eszközök, a számítógépek és tartozékaik importjánál is.
A módszer azonban "kifelé" is működik. Számos cég bukott le az elmúlt években amiatt, hogy az exportra szánt áruját - mielőtt még külföldre szállították volna - több cégen keresztülfuttatták. A termék ára folyamatosan nőtt. Az eladó a tökéletesen szabályos számlák és szerződések alapján visszaigényelte a mesterségesen feltornászott ár áfatartalmát, majd az áru papíron, néhányszor még gazdát cserélt, közben egyre olcsóbb lett, végül már reális áron eljutott ahhoz, akinek szánták.
Évente 410-430 ezer bűncselekményt jegyeznek fel a bűnügyi statisztikák, ezek 3-4 százaléka gazdasági bűncselekmény. Ha hozzájuk számoljuk még a gazdálkodással összefüggő vagyon elleni bűncselekményeket, valamint a korrupciós eseteket, évente 45-65 ezer bűncselekményről lehet szó. Az okozott kár azonban már százmilliárdos nagyságrendű, nagy része soha nem térül meg.
A vám- és pénzügyőrség által felderített ügyekben 2000-től napjainkig 10 és 28 százalék között mozgott a kármegtérülés aránya, a rendőrségi ügyekben azonban nem haladta meg a tíz százalékot. Ennek egyik legfőbb oka a rendőrség belső érdekeltségi rendszerében keresendő.
Egy nyomozás ma akkor sikeres, ha elfogták a tetteseket, és vádemelési javaslattal átadták az iratokat az ügyészségnek. Maguk a rendőrségi vezetők is elismerik ugyanakkor: olykor sokkal több munkára, bonyolultabb, idő- és költségigényesebb nyomozásra lenne szükség egy-egy ügyben a bűncselekménnyel szerzett vagyon felkutatására, mint magának a bűncselekménynek és elkövetőinek a felderítésére. A legutóbbi időkig a rendőrségen nem volt elvárás a nyomozókkal szemben, hogy külön nyomozásba kezdjenek az elcsalt pénzek után. Így ha a bűnösök le is buktak, szabadulásuk után milliárdok vártak rájuk.
Bencze József országos rendőrfőkapitány kevéssel hivatalba lépése után jelentette be: elvárja a kármegtérülési mutatók jelentős javítását. Az majd csak az elkövetkező évek statisztikáiból lesz kiolvasható, menynyire voltak képesek megfelelni a rendőrök az elvárásnak.
A rendőrök és a pénzügyőrök egybehangzó véleménye szerint a gazdasági bűnözés az elkövetkező években elsősorban a bankrendszert, a szociális és egészségügyi ellátórendszereket és az internetet veszi célba. Ezekben van ugyanis a legtöbb pénz. Nemrégiben lapunk is beszámolt annak az orvosokból és egy gyógyszerészből álló bandának a leleplezéséről, amelynek tagjai különböző trükkökkel nagy mennyiségben tettek szert jogosulatlanul rákbetegek gyógyítására használt kemoterápiás gyógyszerekre, amelyeket a feketepiacon aranyáron értékesítettek.
Az internetes bankolás terjedésével várhatóan egyre több bűnszervezet próbálkozik majd az ügyfelek számítógépeinek feltörésével. Az elmúlt években feltárt adathalászügyek is azt mutatják: mind több szervezett csoport próbálkozik magyar bankszámlaadatok megszerzésével a világhálón.
Kamu áruházak az interneten
A következő évek egyik legnagyobb feladata minden bizonnyal az olyan internetes csalások megfékezése lesz, amikor a csalók egy ismert cég honlapjához hasonlító weboldalt készítenek, és azon keresztül kínálnak megvételre termékeket, szolgáltatásokat, a méregdrága sportkocsitól az újság-előfizetésig. Az érdeklődő rendel, fizet - a pénzéért azonban nem kap semmit. Ezek az ügyletek általában több országot is érintenek: rendszerint nem az érdeklődő hazájának valamelyik bankjába kell utalni a pénzt, hanem egy másik országban lévő pénzintézetben vezetett számlára, s a weboldal egy harmadik országban lévő szerveren üzemel, amit egy negyedik országban működő számítógépről tettek fel oda. A hatóságok szinte esélytelenek.
A vádlottak padján. Évente több tízmilliárd forintos kárt okoznak a fehérgalléros bűnözők
