"Váltson digitálisra, nézze az olimpiát HD-minőségben, élvezze a tűéles képet" - bombázzák a tévécsatornáktól kezdve a kereskedőkig az embert a legújabb televíziós forradalom szlogenjeivel. Nagy a csábítás, valóban sok újdonságot tartogat a digitális televíziózás, a fejlődésnek azonban vannak árnyoldalai is: az ember akkor kerül igazán bajba, amikor valóban beruház egy HD-tévére.

- Már a tévévásárlásnál is érdemes odafigyelni, kerüljük el a hiperek gazdaságos megoldásait, mert igen könnyen belefuthatunk az amerikai vagy a japán piacról kifutott "ipari hulladékba" - hívja fel a figyelmet Putz József, a T-Kábel műszaki igazgatója. Az erre a piacra gyártott NTSC rendszerre optimalizált, 852×480 képponttal működő készülékek már az alap, PAL rendszerű (720×576 pixel) SD-adás képét is megnyújtják, még akkor is, ha 4:3-as arányban (széles vásznú tévén a kép jobb és bal oldalán fekete csík látható) hagyjuk a beállítást.

A nagy felbontásra, True (Full) HD, azaz 1920×1080 képpont megjelenítésére képes széles vásznú plazma- vagy LCD tévék (a projektorokról nem is beszélve) és a hagyományos felbontású (SD) tévéadás sem igazán passzol egymáshoz. Ami például tökéletes élvezetet okozott mondjuk egy 70 centiméter átmérőjű katódcsöves tévén, sokkoló egy 107 centis - jó minőségű - lapos tévén. Az analóg adás hibái (szemcsék) hangsúlyossá válnak, sőt az alacsony felbontás miatt homályos is lesz a kép.

Sokan a sok pénzért vásárolt True HD készülék birtokában - úgynevezett HD Ready készülékbe már nem igazán érdemes beruházni, valódi HD-tévézéshez vagy Blu-ray-lemez lejátszásához - az első csalódottság okozta dühükben néznek csak utána, mit tudnak tenni a boldogság érdekében: és rá kell jönniük, hogy hiába kapnak a megszokottnál jóval drágább szolgáltatást, a lehetőségek eléggé behatároltak.

Nem szabad például összetéveszteni a HD-tévézést a kábelszolgáltatók digitális csomagjainak megrendelésével, a két dolog csak részben kapcsolódik. Az alap digitális szolgáltatás ugyanazt az 53 éve szabványként számon tartott kocka (4:3 arányú) SD-adást jelenti, mint az analóg, csupán néhány interaktív lehetőséget nyújt (elektronikus műsorújság). Márpedig az SD-adás esetén mintegy 420 ezer pixelből tevődik össze a kép, a HD-nál mintegy kétmillióból.

A True HD-tévén a HD-adás valóban pazar látvány, olyan valóságos, mintha az ablakon néznénk ki. Csakhogy kevés ezt a lehetőséget kihasználó csatorna van jelenleg. Az egyik úttörő, a HBO Central Europe áprilisban indította el a HBO tüköradásának számító HBO HD-t, amely Magyarország mellett Csehországban és Lengyelországban is elérhető. - Az átállásnak jelentős költségei voltak, mintegy egymillió amerikai dollárba kerül a technikai beruházás, de a stúdiók is pluszpénzt kérnek egy-egy nagy felbontású nyersanyagért - mondja Riz Péter projektvezető. Egyetlen film esetében ez az összeg ezer-kétezer dollárra is rúghat, összességében mintegy 300 ezer dollárba került, hogy annyi HD- vagy felskálázásra alkalmas, úgynevezett anamorf SD-kópiához jussanak, amennyivel az adást érdemes volt elindítani.

Nálunk elsőként a T-Kábel kezdett HD-adást sugározni március 11-én, külföldön inkább a műholdas szolgáltatók játsszák az úttörő szerepet. Itthon a két nagy műholdas szolgáltató, a UPC és a Digi TV egyelőre nem tervezi a HD-adás bevezetését. Szűcs László, a UPC Magyarország kommunikációs igazgatója szerint azért, mert a mai árversenyben még nem éri meg plusz műholdas sávszélességet bérelni, így a cég inkább kábeles rendszerén indított HD-műzorszórást.

A szabad területre végül egy teljesen új piaci szereplő, a Hello HD nevű cég csapott le: Schmideg András igazgató büszkén állítja, hogy jelenleg ők egyedül rendelkeznek országos lefedettséggel. "Hátrányuknak" azt szokták mondani, hogy kevés "normál" csatornát kínálnak, Schmideg szerint azonban az emberek többsége nem nézi hét-nyolc adó műsoránál többet.

Akárhogy is nézzük, a minőséget meg kell fizetni. A két kábelszolgáltatónál és a Hello HD-nál havonta körülbelül tízezer forintba kerül, hogy fogjuk a sztenderd és a HD-minőségben sugárzott tévécsatornákat is (az adás kódolására képes digidoboz árát, illetve kölcsöndíját nem számítva). Tehát, aki az olimpiát HD-ben akarja nézni az m2 műsorán, bizony mélyen a zsebébe kell nyúlnia.

A széles vásznú tévék elterjedésével - a legújabb becslések szerint a hazai háztartások már több mint tíz százalékában megtalálható - felvetődik még egy kérdés: mivel a technológia lehetővé teszi, hogy az SD-sugárzás során is 16:9-es képet mutassanak, mikor jönnek rá a tévécsatornák, hogy ideje lenne váltani (az HBO2-t június eleje óta így sugározzák). A régi készülékeken így is torzításmentes képet kapna a néző, és a széles tévék tulajdonosainak pedig nem kellene különféle "smart nagyításokkal", panoráma üzemmódokkal kísérletezniük.

A HD (high definition) kifejezés a nagy felbontású készülékeket jelöli. A kategórián belül a HD-ready besorolású tévék 1366x768, azaz nagyjából egymillió képpontot képesek megjeleníteni. A True (Full) HD, azaz teljes nagy felbontású készülékek kb. kétmillió képpont megjelenítéséhez elegendő információ feldolgozására képesek. Ugyanakkor a legjobb képcsöves tévék és DVD-játszók is csak az SD (standard definition) kategóriába tartoznak, megjelenítőképességük legfeljebb négy-ötszázezer képpont.

- Az ORTT megadta az engedélyt, hogy a műholdas m2 analóg PAL-adás helyett HD-formátumban sugározzunk, kódolatlanul - mondta lapunknak Vígh Zoltán, a Magyar Televízió digitális igazgatóságának vezetője. - Ha ennek a műszaki feltételei teljes mértékben megvalósulnak, akkor a Hotbird műholdon (13 fok) is elérhető lesz a DVB-S rendszerű, egyéni műholdvevővel rendelkező nézők számára az m2 HD-adása (és az SD formátum is elérhető lesz). Várhatóan az Antenna Digital hálózatán is fogni lehet majd. A Hello HD és bármelyik műsorterjesztő társaság részére a HD-jeleket díjmentesen biztosítjuk a Szabadság téren. Azaz alapvetően műsorterjesztői akarat, illetve technikai képesség kérdése, hogy továbbítja-e a HD-jelet vagy sem.

Akiknek fizetnek, hogy egész nap tévézzenek: az adást figyelik az HBO központjában