A Brüsszelben tárgyaló védelmi miniszter mellett a kormányzat más vezetői is kommentálták a legfelsőbb bíróság csütörtöki döntését, amelynek értelmében a haditengerészeti támaszponton őrzött külföldi foglyok polgári bíróságokon kérhetik szabadon engedésüket. Michael Mukasey igazságügy-miniszter szerint a várható több száz per ellenére tovább folyhatnak a már megkezdett, illetve tervezett hadbírósági eljárások. Az európai búcsúkörúton lévő George W. Bush elnök Rómában (miután a pápával találkozott) azt nyilatkozta, hogy nem ért egyet a legfelsőbb bírósággal, de betartja a döntést. A kormányzat azonban máris vizsgálja, milyen új törvénnyel lehetne fenntartani a jelenlegi - a legfelsőbb bíróság által immár harmadszor alkotmányellenesnek minősített - helyzetet.

Az al-Kaida tagjait, illetve az Afganisztánban és másutt kézre kerített, terrorizmussal gyanúsított személyeket eleve azért szállították a kubai Guantánamóban lévő támaszpontra, hogy megfosszák őket a védelemhez szükséges jogi alaptól. A Fehér Ház jogászai úgy vélték, hogy a külföldi területen, de amerikai fennhatóság alatt lévő támaszponton nem érvényesek azok az elvek, amelyek normális esetben akár a hadifoglyoknak, akár a köztörvényes vagy politikai bűncselekménnyel gyanúsítottaknak garantálják a tisztességes elbánást és a jogvédelmet. Az eredeti elképzelés szerint a foglyokat ítélet és vádemelés nélkül is korlátlan ideig őrizetben tarthatják, lényegében tetszőleges eszközökkel vallathatják, s esetükben nem érvényes a nyugati jogrend alapja, a bírósági eljáráshoz való jog (habeas corpus). A kormányzat logikája szerint erre azért van szükség, mert a terroristák felrúgták a hadviselés minden szabályát, és tevékenységük amerikai civilek életét veszélyezteti. Az elnöknek pedig alkotmányos kötelessége minden lehetséges eszközzel megvédeni a polgári lakosságot.

A jogvédők kezdettől hibásnak tartották a jogi levezetést, és azt mondták, hogy a jogelvek felrúgásával a demokráciáknak világszerte okozott kárhoz képest minden elképzelhető operatív előny elenyésző. A nemzetközi közvélemény is élesen elítélte a tábor létét, és egy ideje a Fehér Ház is azt állítja, hogy minél előbb szeretnék bezárni a közben állandó épületekkel gazdagodott létesítményt. A legfelsőbb bíróság mostani döntése több, a foglyok védelmében részt vevő jogász szerint megrengeti a fogolytábor jogi alapjait. Mások úgy vélik, Bush elnök semmiképpen sem fogja bezárni a börtönt, a megoldás a januárban hivatalba lépő új elnökre vár. A legfelsőbb bíróság kisebbségben maradt tagjai közül a konzervatív Anthony Scalia különvéleményében úgy fogalmazott, hogy a határozat csaknem bizonyosan amerikaiak halálához fog vezetni. A többségi vélemény szerint azonban a törvényeket és az alkotmányt úgy fogalmazták, hogy azoknak rendkívüli körülmények között is érvényben kell maradniuk.

Az elmúlt hat évben összesen 775 személyt szállítottak Guantánamóra, közülük legalább négyen öngyilkosságot követtek el, mintegy 420-at vádemelés nélkül visszaszállítottak eredeti hazájába, ahol sokukat szabadon engedtek. Ezek közül a Pentagon adatai szerint legkevesebb 36-an újra terrorcselekményekben vettek részt, mások megpróbálták újrakezdeni életüket. A mostani 270 fogoly között van a 2001. szeptember 11-i terrortámadások kitervelője, Khalid Sejk Mohammed és négy társa. Tizenkilenc személy ellen folyik, további hatvan esetében előkészületben van a hadbírósági eljárás.

George W. Bush elnök a legmagasabb amerikai polgári kitüntetést adományozza Tom Lantosnak. A februárban elhunyt, magyar származású honatya a képviselőház külügyi bizottságának elnöke volt. Nevében a jövő héten várhatóan özvegye, Annette Lantos veszi majd át az Elnöki Szabadságérmet.

Archív kép Guantánamóról: kongresszusi delegáció buszának nyitják a kapu