Megállapítása, amellyel sokan egyetértenek, részben megmagyarázza azt is, hogy az írek a csütörtöki népszavazáson miért utasították el a lisszaboni szerződést.

Jean-Pierre Jouyet szerint a "kettéosztottság" soha nem volt ennyire nyilvánvaló, mint az elmúlt hetekben a kőolajárak hirtelen emelkedése és az áremelkedés miatt a halászok és a fuvarozók körében több európai országban kirobbant elégedetlenség kapcsán.

Három héten át az Európai Bizottság kőkemény maradt, és azt hangoztatta: kész a stratégiája arra, hogyan igazítsák az európai gazdaságot a kőolaj utáni időszakra, s csak gyorsítani kell a felkészülést. Csak június 11-én lágyított a hangnemen, hivatalosan kijelentve, hogy támogatja a leginkább rászorulóknak és legnagyobb mértékben sújtott szakmáknak nyújtandó célzott támogatásokat.

"Amíg Európa nem reagál a rövid távú gondokra, mindig meglesz a bizalmatlanság az európai intézményrendszerrel szemben" - szögezte le Jouyet.

"Sokan vannak az olyan honfitársaink, akik nem értik, hogy az unióban mit és miért teszünk" - ismerte be a héten Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök.

"Olyan szavakat használunk, amelyeket már nem értenek meg. Meg kell tanulnunk azoknak a nyelvén beszélnünk, akiket kormányozunk" - tette hozzé.

Az európai vezetők tudják, hogy évek óta szakadék van az EU és a közvélemény között. Ezért is hívták össze a nemzeti parlamentek képviselőit tömörítő konventet az európai alkotmány kidolgozására. A 2005. évi francia és holland "nem" után azonban visszatértek a régi jó technokrata ügyintézéshez - fejtette ki Goran von Sydow elemző, a stockholmi Európai Politikai Tudományok Intézetének munkatársa.

A lisszaboni szerződést - az európai alkotmány "könnyített" változatát - zárt ajtók mögött dolgozták ki, a 300 oldalas szakzsargon jogi végzettséggel nem rendelkezők számára emészthetetlen. A tagállamok vezetői pedig megegyeztek, hogy igyekeznek elkerülni a kiszámíthatatlan nemzeti népszavazásokat, amit sokan sértésként fogtak fel.

2005 vége óta egyébként az EU-bizottság igyekszik megfelelően kommunikálni az egyszerű európai emberek felé, és hangsúlyozza, milyen előnyei vannak kezdeményezéseinek az "állampolgárok" és a "fogyasztók" számára.

"Azonban csak politikai tárgyalásokat folytattak és szerződéseket léptettek életbe, miközben az emberek olyan politikai vezetést akarnak", amely megvédi őket a világban történő változásokkal szemben - véli Pierre Defraigne, a francia Nemzetközi Kapcsolatok Intézete brüsszeli irodájának vezetője.

"A bizottság kezdeményezéseket hoz, amelyek nem mindig rosszak, de az emberek úgy érzik, hogy nem szólhatnak bele a dolgokba" - véli Kathy Sinnott ír európai parlamenti képviselő, aki a "nem" mellett kampányolt országában. Sinnott reméli, hogy az írországi népszavazás meggyőzi majd az európai vezetőket: térjenek vissza a 2001-ben, az alkotmány kidolgozásának megkezdése előtt zászlójukra tűzött demokratikus elvekhez.

"Meggyőződésem, hogy valódi európai alkotmányra van szükség, amelyet valódi európai népszavazás támogat" - mondja Daniel Cohn-Bendit zöld európai honatya, aki szerint ezt akadályozza, hogy mindenki fél újrakezdeni a vitát.

(MTI)