A Brüsszelben tárgyaló védelmi miniszter mellett a kormányzat más vezetői is kommentálták a legfelső bíróság csütörtöki döntését, amelynek értelmében a haditengerészeti támaszponton őrzött külföldi foglyok polgári bíróságokon kérhetik szabadon engedésüket. Michael Mukasey igazságügy-miniszter szerint a várható több száz per ellenére tovább folyhatnak a már megkezdett, illetve tervezett hadbírósági eljárások. Az európai búcsúkörúton lévő George W. Bush elnök Rómában azt nyilatkozta, hogy nem ért egyet a legfelső bírósággal, de betartja a döntést. A kormányzat azonban máris vizsgálja, milyen új törvénnyel lehetne fenntartani a jelenlegi – a legfelső bíróság által immár harmadszor alkotmányellenesnek minősített – helyzetet.

Az al-Kaida tagjait, illetve az Afganisztánban és másutt kézre kerített, terrorizmussal gyanúsított személyeket eleve azért szállították a kubai Guantánamóban lévő támaszpontra, hogy megfosszák őket a védelemhez szükséges jogi alaptól. A Fehér Ház jogászai úgy vélték, hogy a külföldi területen, de amerikai fennhatóság alatt lévő támaszponton nem érvényesek azok az elvek, amelyek normális esetben akár a hadifoglyoknak, akár a köztörvényes vagy politikai bűncselekménnyel gyanúsítottaknak garantálják a tisztességes elbánást és jogvédelmet. Az eredeti elképzelés szerint a foglyokat ítélet és vádemelés nélkül is korlátlan ideig őrizetben tarthatják, lényegében tetszőleges eszközökkel vallathatják, s esetükben nem érvényes a nyugati jogrend alapja, a bírósági eljáráshoz való jog (habeas corpus). A kormányzat logikája szerint erre azért van szükség, mert a terroristák felrúgták a hadviselés minden szabályát, és tevékenységük amerikai civilek életét veszélyezteti. Az elnöknek pedig alkotmányos kötelessége minden lehetséges eszközzel megvédeni a polgári lakosságot.

Jogvédők kezdettől hibásnak tartották a jogi levezetést, és azt mondták, hogy a jogelvek felrúgásával a demokráciáknak világszerte okozott kárhoz képest minden elképzelhető operatív előny elenyésző. A nemzetközi közvélemény is élesen elítélte a tábor létét, és egy ideje a Fehér Ház is azt állítja, hogy minél előbb szeretnék bezárni a közben állandó épületekkel gazdagodott létesítményt. A legfelső bíróság mostani döntése több, a foglyok védelmében résztvevő jogász szerint megrengeti a fogolytábor jogi alapjait. Mások úgy vélik, Bush elnök semmiképpen sem fogja bezárni a börtönt, a megoldás a januárban hivatalba lévő új elnökre vár. A legfelső bíróság kisebbségben marad tagjai közül a konzervatív Anthony Scalia különvéleményében úgy fogalmazott, hogy a határozat csaknem bizonyosan amerikaiak halálához fog vezetni. A többségi vélemény szerint azonban a törvényeket és az alkotmányt úgy fogalmazták, hogy azoknak rendkívüli körülmények között is érvényben kell maradniuk.

Az elmúlt hat évben összesen 775 személyt szállítottak Guantánamóra, közülük legalább négyen öngyilkosságot követtek el, mintegy 420-at vádemelés nélkül visszaszállítottak eredeti hazájába, ahol sokukat szabadon engedték. Ezek közül a Pentagon adatai szerint legkevesebb 36-an újra terrorcselekményekben vettek részt, mások megpróbálták újrakezdeni életüket. A mostani 270 fogoly között van a 2001 szeptember 11-ei terrortámadások kitervelője, Khalid Sejk Mohammed és négy társa. Tizenkilenc személy ellen folyik, további hatvan esetében előkészületben van a hadbírósági eljárás.

---

George W. Bush elnök a legmagasabb amerikai polgári kitüntetést adományozza Tom Lantosnak. A februárban elhunyt, magyar származású honatya a képviselőház külügyi bizottságának elnöke volt. Nevében a jövő héten várhatóan özvegye, Annette Lantos veszi majd át az Elnöki Szabadságérmet.

Riportunk Guantánamo-ról és a támaszpontról.