A ma is nagy tekintélynek örvendő, 90. évében járó szociáldemokrata politikus, - aki 1974 és 1982 között volt  Németország kancellárja - egy pénteken nyilvánosságra hozott, nagy  visszhangot kiváltó előadásában arra szólította fel a nyugati  országokat, hogy külpolitikájukban hagyjanak fel a Kínával szembeni  elbizakodottsággal, Peking erkölcsi és politikai kioktatásával.

A német külpolitikai társaság és a Die Zeit című hetilap által  szervezett rendezvényen szakértők és diplomaták előtt a volt  kancellár annak a nézetnek adott hangot, hogy Kínát egyenjogú  partnerként kell kezelni mind a világpolitika, mind a világgazdaság  területén.

Helmut Schmidt megerősítette azt a korábbról ismert nézetét,  amely szerint nem sokra tartja az úgynevezett offenzív emberi jogi  politikát sem Kínával, sem Oroszországgal szemben. Közvetve utalt  arra, hogy a gazdasági együttműködés szükségszerűségét az emberi  jogok értékénél többre becsüli.

A kancellár emlékeztetett arra, hogy a kínai civilizáció a világ  legrégebbi, ma is létező civilizációja. Ebből pedig arra  következtetett, hogy politikai, gazdasági és  technológiai téren  "feltörekvő világhatalomként" Kína joggal tart igényt a Nyugat  kulturális megbecsülésére.

Schmidt a szakértők szerint sajátos véleményt fogalmazott meg  Tibettel kapcsolatban is. A tibeti konfliktus kapcsán annak a  nézetnek adott hangot, hogy szem előtt kell tartani a  "nagyságrendeket", s utalt arra, hogy miközben a tibetiek száma  szerte a világban csak 6 millió, a kínaiaké 1,3 milliárd.  Emlékeztetett arra, hogy Tibet a XIII. századtól Kínához tartozott,  s soha nem volt nyugati értelemben vett demokrácia. Tibetben szavai  szerint teokrácia volt, a papok uralma. A volt kancellár szerint el  kell ismerni azt, hogy a kommunista Kína Tibet 1959-ben történt  annektálása után megszüntette az ottani "jobbágyságot".

Schmidt nyilatkozatával egy időben Berlinben ismét fellángolt a  vita Németország Kína-politikájáról. Az ürügyet a szociáldemokrata  Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter pénteken kezdődött pekingi  látogatása szolgáltatta. A koalíciós partner konzervatívok és az  ellenzéki pártok bírálták a minisztert, hangoztatva, hogy túlzott  figyelmet fordít Kína "megnyerésére", miközben tekintélyes gazdasági  vezetők - Schmidthez hasonlóan -  arra figyelmeztettek: Tibet miatt  nem szabad kockáztatni Peking haragját, s ezáltal a német gazdasági érdekeket.

(MTI)