A felvonulás elmaradása, vagy annak eltávolítása hagyományos útvonalától azoknak az árpádsávos bandáknak a győzelme lett volna, akik tavaly brutálisan rátámadtak a fölvonulókra, tojással és homokzacskókkal dobálták meg őket, a fölvonulás után némelyiküket össze is verték, egyébként pedig azt ordibálták, hogy "buzikat a Dunába, a zsidókat meg utána". "Tavaly nem tudtak helytállni, idén már nem is mernek" - így kommentálta egy hozzászóló a rendőrség döntését a szervezők honlapján. Úgy látszik, nem merni sem mernek. Ne is merjenek. Tóth Gábor rendőrfőkapitány érezhette, hogy nehéz lesz ezt a döntést hitelesen megmagyarázni, mert igen részletes jogi és közlekedésrendészeti magyarázkodást mellékelt hozzá. De hiába ügyeskedett, nem volt akkora zsák, amiből a rendőrség szöge ki ne bújt volna. A rendőrség megpróbálta elpasszolni azt a nehéz és kínos feladatot, hogy megvédje a felvonulókat az őrjöngő homofób csordáktól. Állófogadást csinált volna a felvonulásból valami jól lezárható helyen.

Csakhogy a melegfölvonulásnak most már múltja van, hagyományai vannak. A jogállam pedig nem tűrheti, hogy a hagyományok között a rasszista csőcselék válogasson. Sok egy-kétezres menet vonult már végig az Andrássy úton, melegek is, mások is, a félpályás útfoglalásból szombat délután sosem lett még közlekedési katasztrófa.

Emlékezzünk vissza, 2003 májusában a rendőrség a Vörösmarty téren is fölsült, amikor nem tudta megvédeni a kendermagosok gyülekezési jogát, s hagyta, hogy a liberálisoknak, a zsidóknak és az olyasféléknek kenderkötelet mutogató ellentüntetők szétverjék a rendezvényt. A garázdák a Magyar Demokratában triumfáltak, de hiába, mert tavaly már öt nagy magyar városban rendezték meg a Kendernapot, mindenhol sokkal békésebb körülmények között, mint korábban, csak Debrecenben nézte tétlenül a rendőrség, hogy fél tucat, botokkal, ásókkal felfegyverkezett hadfi meghiúsítsa a rendezvényt, de többet remélhetőleg ott sem fogja.

Amilyen fontos, hogy a békés tüntetőket megvédjék a vadakkal szemben, éppoly fontos, hogy akár a vadak is lehessenek békés tüntetők. Ne hagyjuk kiesni az emlékezetünkből, hogy a Lelkiismeret 88 tüntetését is törvénysértő módon oszlatták föl a Gesztenyés-kertben 2003 decemberében. Közvetlenül az után, hogy a rendőrség és a bíróság mérlegelési jogkörével visszaélve nem engedélyezte, hogy Medgyessy Péter háza elé vonuljanak a lemondását követelő tüntetők. 2003 elején pedig, amikor a jobbszélsőtől a balszélsőig mindenféle szervezet tiltakozni kívánt az iraki háború ellen, a rendőrség két hét alatt hat tüntetést tiltott be a közlekedés érdekeire hivatkozva. Ezeket a tiltásokat is vissza kellett vonni, mint a mostanit. (Elvégre nem vagyunk Moszkvában, de még Varsóban sem!) "Van ennek az országnak egy tisztességes gyülekezési törvénye, legyünk rá büszkék újra, és ne hagyjuk, hogy mindenféle policáj csizmája tiporja megint!" - ezt írta akkor a Magyar Narancs, amely egyébként éppúgy nem értett egyet a tiltakozókkal, mint e sorok írója.

A jogsértés elleni tiltakozáshoz jogi alapja mindenkinek van. De erkölcsi alapja csak annak, aki akkor is tiltakozik, ha ellenlábasai jogát sértik. Akinél a jogvédelem nem csupán az önérdek védelme.