Egyre több területet építünk be, ugyanakkor nő az erdőterületek nagysága. Csökken kén-dioxid-kibocsátásunk, de egyre több a személyautó. A KSH legújabb környezeti jelentését környezet-egészségügyi adatokkal szembesítettük.
Pollen és por száll a levegőben
A vén kontinensen a beépített területek az elmúlt húsz évben csaknem húsz százalékkal nőttek, sokkal gyorsabban, mint ahogy Európa népessége növekedett (6 százalék). Nálunk 1990-ben 520 ezer hektárnyi terület volt lebetonozva, most 600 ezer, miközben a hazai népesség közel négyszázezerrel apadt. Erdő jelenleg az ország ötödét borítja, egy 2006-os program szerint 2015-re már a negyedén növekednek fák. Ugyanakkor egyre több a beteg fa. 2006-ban 40 százalék gyengén, 15 százalék közepesen, 6 százalék pedig erősen károsodott volt, vagy már elpusztult - figyelmeztet a KSH Környezeti helyzetkép 2006 címet viselő kiadványa. Az elpusztult természetes erdők helyére az elmúlt évtizedekben gyakran erdeifenyőt és feketefenyőt telepítettek, ami sok egyéb mellett azért káros, mivel éghajlati adottságaink nem megfelelőek a fenyvesek ökológiai igényeinek. A fenyőerdők korai pusztulása után a kopár terület a megváltozott talajviszonyok miatt alkalmatlanná válik az eredeti természetes társulás visszaállítására.
Az ország területének 9,2 százaléka védett. Hetvennyolc európai jelentőségű madárfaj él nálunk, illetve tizenhárom faj vonul át nagy tömegben az országon, amelyek védelmét 55 különleges madárvédelmi terület biztosítja. Találni ellenben 150-170 olyan hulladéklerakót, amely nem felel meg az uniós elvárásoknak. A szaktárca szerint hazánk határidőre bezárja a nem megfelelő szemétlerakókat. (2000-ben az akkori 1300 lerakó 90-95 százaléka nem felelt meg.)
Örömteli, hogy 1990-től napjainkig egy tonnával, 5,7 tonnára csökkent a fejenkénti szén-dioxid-kibocsátás. (Az EU-átlag 9 tonna körül alakul.) A kén-dioxid esetében még jobban állunk. Az 1990-es 97 kilóról 2005-re 13 kilóra apadt az éves személyenkénti légszenynyezésünk. Az ammóniából is kevesebbet termelünk, mint ahogy metil-bromid-kibocsátásból is alaposan visszavettünk. Szintén apad az összes keletkező hulladékmennyiség.
Folyamatosan csökken a nem kezelt szennyvizek menynyisége, ez 1990-ben 98 millió köbméter volt, 2006-ban 21 millió köbméter - meg van tehát a hatása a környezetvédelmi beruházásoknak. És a forrása is az ilyen központi fejlesztéseknek. A környezetiadó-jellegű bevételek 1995-ben még csak 133 milliárd forintot tettek ki, 2006-ban már 567 milliárdot, ami azonban nem a termékdíjakból jön össze, hanem az üzemanyag jövedéki adójából.
Magyarországon a rendszerváltást kísérő gazdasági átalakulás miatt az energiafelhasználás 1992-re mintegy húsz százalékkal csökkent. Azóta lényegesen nem változott. 2006-ban az ipar 15 százalékkal kevesebb energiát igényelt, mint 1990-ben. 2000-2006 között a megújuló energiaforrásokból megtermelt villamos energia menynyisége 279 Gwh-ról 1655 Gwh-ra nőtt - ez azt jelenti, hogy a teljes energiafogyasztás 4,6 százaléka zöldenergia.
A jelentés szerint 1991-ben kétmillió, 2006-ban már közel hárommillió személyautó volt az országban. Teherutóból négyszázezer robogott az utakon, buszokból ellenben 1985-höz viszonyítva egyharmaddal kevesebb, mindössze 18 ezer koptatta a betont.
Páldy Anna, az Országos Környezetegészségügyi Intézet helyettes vezetője szerint a halálozás okai között a környezetszennyezés mintegy 4-6 százalékra tehető. A környezetszennyezéssel leginkább a légzőszervi megbetegedések hozhatók összefüggésbe. Az asztmás megbetegedés gyakorisága 1990-hez képest 2006-ra több mint háromszorosára nőtt. Az új asztmás esetek 64 százaléka allergiás eredetű. Az elmúlt 16 év alatt a regisztrált betegszám megtízszereződött.
A szálló por meghatározó légszennyező anyaga a települések levegőminőségének. A szálló por mennyisége 1998-tól lassan csökkent, azonban 2004-től a nagyvárosokban ismét emelkedik az éves átlagkoncentráció. Budapesten 2007-ben átlagosan az év napjainak 18 százalékában haladta meg a napi határértéket (50 mikrogramm köbméterenként), a legtöbb határérték túllépést az Erzsébet téren regisztrálták (108 nap).
A biológiai légszennyezők közül a parlagfű jelent jelentős környezet-egészségügyi problémát. A parlagfűszezonban mintegy 40 napon keresztül mérhető olyan koncentráció, ami minden parlagfű érzékeny betegben allergiás tünetet okoz.