A jogszabály az eddigi 28 napról 42 napra terjeszti ki a terrortevékenységgel gyanúsítottak vádemelés nélküli őrizetben tartásának lehetséges időtartamát. A szavazás kimenetele az utolsó pillanatig bizonytalan volt, mert a tervezet ellen - amelyet az ellenzéki konzervatívok ugyanúgy elvetettek, mint a harmadik legnagyobb parlamenti erőnek számító Liberális Demokraták - a kormányoldal frakciójának jelentős része is fellázadt.

Előzetesen még a Downing Street-i miniszterelnöki hivatal szóvivője is elismerte, hogy a voksolás eredménye várhatóan "nagyon szoros" lesz. A jóslat bevált: a módosítás alig kilenc fős többséggel ment át, jóllehet a kormányzó Munkáspártnak az alsóházban 65 fős többsége van.

A terrorizmussal gyanúsítottak vádemelés nélküli őrizetének meghosszabbítását a felmérések szerint a lakosság kétharmada támogatja, a politikai ellenzék és az emberi jogi csoportok szerint azonban a módosítás a polgári szabadságjogok csorbításával ér fel.

A szerda esti végszavazás után, Londonban kiadott nyilatkozatában az Amnesty International "veszélyes és csalódást keltő" fejleménynek minősítette a módosítás elfogadását. A világ legnagyobb emberi jogi szervezete emlékeztetett arra, hogy az őrizeteseket megilleti az a jog, hogy haladéktalanul vádat emeljenek ellenük, ellenkező esetben szabadon kell engedni őket.

A brit jogszabályok mind távolabb kerülnek ettől az alapelvtől, és ezzel még nagyobb lehetőség nyílik az önkényes fogva tartásra és az emberi jogok egyéb módokon történő megsértésére - áll a közleményben.

Az Amnesty International felszólította a brit parlament felső kamaráját, a Lordok Házát a módosított törvény elvetésére, és a terrorellenes jogszabály "egyéb, aggodalomra okot adó" elemeinek "nagyon gondos felülvizsgálatára" is.

Veszélyes és hitelét vesztett elképzelés, hogy a terrorizmus elleni fellépés valamilyen módon igényli az egyén szabadságának és fizikai biztonságának felszámolását vagy erózióját - áll az AI szerda esti állásfoglalásában.

A brit rendőrség és az elhárító szolgálatok azonban régóta a kiterjesztés mellett érveltek. A fő indokok között szerepel, hogy a számítógépes korszakban rendkívül bonyolulttá és hosszadalmassá vált a bizonyítási eljárás, mert egyes esetekben a terroristák által használt számítógépek mérhetetlen mennyiségű adathalmazából kell kinyerni a vádemeléshez szükséges bizonyítékokat.

A brit belső elhárítás (MI5) adatai szerint legalább kétezer terrorgyanús személyről feltételezhető Nagy-Britanniában, hogy közvetlen nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Az MI5 szerint szélsőséges iszlamisták már gyerekeket is toboroznak a brit muszlim közösségből terrorcselekmények végrehajtására. (MTI)