"Ha igaz lenne, hogy kvázi megéri gyereket csinálni, akkor ezek az emberek annál sokkal jobban élnének, mint ahogy most élnek. Ilyet azért önkormányzati képviselők, polgármesterek ne mondjanak. Ilyen konfliktusokat nem kellene gerjeszteni. Ez olyan kollektív előítéletet jelenít meg, ami most már nem egy magánvélemény, hanem már egy intézményes előítélet" - mondta Pataki Éva, a Szociális Szakmai Szövetség elnöke a Klubrádió Hetes Stúdió című műsorában június 7-én.
Közzétesszük a beszélgetés szövegét.
Önkormányzatok intézményesítik az előítéleteket? - veszélyes irány
Neumann Gábor: - Nem a segélyezési rendszer kapuit kell bezárni, hanem a képzésekre hangsúlyt fektetve utat kell nyitni a munkához, mondta a szakminiszter a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón, hozzátéve, a születésszabályozás drasztikus visszafogása helyett a szülők hatékony számonkérésére tesz javaslatot a kormánynak. Itt van velünk Pataki Éva, a Szociális Szakmai Szövetség elnöke, kezét csókolom, jó napot kívánok!
Pataki Éva, a Szociális Szakmai Szövetség elnöke: - Jó napot kívánok!
Neumann Gábor: - Az utóbbi időben nagyon felbolydult a segélyezési rendszerről folytatott társadalmi vita, mivel a monoki önkormányzat úgy döntött, hogy a segélyek kifizetését közmunka elvégzéséhez kötik, és ehhez a kezdeményezéshez már több megyéből csatlakoztak más települések. Önnek mi a véleménye a monoki önkormányzat lépéséről, és arról, hogy sokan csatlakoztak hozzájuk?
Pataki Éva: - Az egyik fontos megjegyzendőm az, hogy egyik oldalról értem én a kezdeményezés okát, tehát, hogy az önkormányzatoknak nyilván meg kell oldaniuk valahogyan azt, hogy minél több ember dolgozzon, akár közmunkát is kapjanak. Az viszont, hogy ezt különféle segélyekhez kötik, és ezek közül vannak olyan segélyek, amelyek egyszerűen nem köthetők munkavégzéshez, vagy nem köthetők iskolába járáshoz, ebből a szempontból a kezdeményezés törvénysértő.
Neumann Gábor: - Igen, de azt mondják a monoki önkormányzatnál, hogy csak azokra a segélyezettekre vonatkozik ez, akik képesek dolgozni, tehát nem ütközik nehézségbe az, hogy közmunkákban részt vegyenek. És ráadásul ez a bizonyos közmunka az nem túl sok.
Pataki Éva: - Az egyik oldala az, hogy az nagyon jó, ha képesek - de akkor miért nem az elsődleges munkaerőpiacon, azaz munkában vannak ezek az emberek?
Neumann Gábor: - Mert nincs ott munkalehetőség.
Pataki Éva: - Mert nincs ott munkalehetőség. Ehhez képest most öt órákra, meg 10 órákra közmunkába vonják be az embereket, ami több szempontból nem jó, mert így nem érvényesül a munkának a folyamatossága, az a formája, ami ahhoz kell, hogy valaki nem csak, hogy a képességet megszerezze, hanem meg is tartsa a munkavégzéshez. Ezek az alkalmi munkavégzések, közmunkavégzések azonban ezt nem nagyon segítik elő. Tehát a közmunkával kapcsolatban az egyik legfőbb kritika eddig az volt, hogy benne ragadnak az emberek, mert nem fejleszti őket, mert önmagában a közmunka az nem tud túl sokat nyújtani.
Neumann Gábor: - Franka Tibor, Kerepes polgármestere egy példával illusztrálta azt a rendeletet, amit életbe léptetett Kerepesen: ha például valaki havi 30000 Ft-os szociális segélyt kap az önkormányzattól, és az egészségi állapota lehetővé teszi, akkor napi 5000 forintos bérrel számolva havonta 6 nap közmunkát köteles végezni. Erre mondtam azt, hogy az nem sok. De azt nem tudja megígérni Franka Tibor, Kerepes polgármestere, hogy munkát adjon nekik ezen kívül.
Pataki Éva: - Így van. A segélynek egészen más a funkciója, mint a közmunka programoknak, és mint a munkának. A munkához bért kell adni, a segélyeknek az a feladata, hogy megóvja az embereket attól, hogy éhen haljanak, megóvja az embereket attól, hogy nem tudom én, felszámolódjék az otthonuk, hogy a gyerekeiket ne tudják ellátni. Ez egy nagyon veszélyes irány, ha arra gondol, hogy mindenféle megélhetés nélkül ott maradnak emberek.
Neumann Gábor: - Kinek, vagy milyen szervezetnek kell ezekre az intézkedésekre minél hamarabb reagálni, mert lehetséges, hogy törvénytelennek ítéli meg a bíróság azt, ami történik Monokon, Ivádon, Sárospatakon, Drávapiskin, és a többi hasonló településen, ahol be akarják vezetni, vagy bevezették már ezt a munkához köthető, vagy munkához kötendő segélyt. Melyik hivatalnak kell erre minél hamarabb hathatósan reagálni valamilyen intézkedéssel?
Pataki Éva: - Nézze, minden felügyeletnek, amelyik a jogbiztonságot biztosítja, vagy akár a jegyzőknek, akik a törvényesség őrei, az a kötelességük, hogy nem végrehajtani, hanem figyelmeztetni kell, hogy ezek nem törvényes eljárások.
Neumann Gábor: - Világos, ezt megszüntetik mondjuk, tehát kiderül, hogy ez törvénytelen, meg kell szüntetni, nem lehet munkához kötni a segélyezést.
Pataki Éva: - Igen, vissza kell állítani elvileg a korábbi állapotot.
Neumann Gábor: - Igen, de akkor se lesz semmi se jó, ugyanolyan rossz marad minden, mint amilyen volt ezt megelőzően.
Pataki Éva: - Hangsúlyozom, hogy nem tudok túl egyszerű megoldásokat mondani. Az, hogy egy jogszerű állapot helyreálljon, az nem ebben a tárgykörben fontos csupán, ez minden értelemben fontos. Elindultak reformok ezen a területen, elindultak a fejlesztések, szolgáltatásfejlesztés, a munkaügyi terület, és a szociális terület együttműködésének modellkísérlete, kiképeztek közel 30000 szakembert, civileket vontak be, ezek a fejlesztések elindultak. Gondolkodni kell azon, hogy különösen a nagyon alacsony jövedelmeknél, a minimálbérnél, hogyan lehet a munka megtartását támogatni. Ez egyrészt a munkáltatók oldaláról egy fontos dolog, másrészt az érintettek oldaláról. Tehát nem csak az a kérdés ilyen helyzetben, hogy a munka, hogy a munkát elvesztő emberek, vagy az állást elvesztő emberekkel mi történik, hanem kellenek preventív intézkedések, hogy ha sikerül munkát szerezni, akár nagyon alacsony iskolai végzettséggel, akkor mi az útja annak, és milyen támogatások szükségesek ahhoz, hogy ezt a munkát meg tudja tartani.
Neumann Gábor: - Még egy dolog. A Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás 18 településének polgármestere aláírt egy dokumentumot, és eljuttatta az Országgyűlés elnökének, ez arról szól, hogy a családi pótlék legfeljebb 3 gyermekig járjon, a többi megszületendő gyermek esetén adójóváírást, adókedvezményt kaphassanak. Nyilvánvaló ugye, hogy a roma származásúakra vonatkozik ez.
Pataki Éva: - Igen, igen.
Neumann Gábor: - Eléggé szegregatív javaslat, vagy petíció ez.
Pataki Éva: - Igen.
Neumann Gábor: - Adójóváírást, és adókedvezményt kaphassanak olyanok, akik esetleg egyáltalán nincs semmilyen jövedelmük, azok nem is tudnak kapni semmilyen adójóváírást, pláne nem adókedvezményt. Erről mi a véleménye?
Pataki Éva: - Egyrészt ebben a petícióban nagyon hangsúlyozzák azt, hogy ez nem cigányellenes intézkedés, de mégse véletlen, hogy mindenki számára valahogy ez válik világossá, tehát van egy áthallása ennek a szövegnek, és az is nyilvánvaló, hogy azok, akik nagyon alacsony jövedelemmel rendelkeznek, ebből a jóváírásból semmit nem fognak kapni. Tehát ez mindig a magasabb jövedelműeknek kedvez az adójóváírás. Tehát én ezt nem tartom megoldásnak. Ezek tüneti kezelések, gyors reakciók inkább.
Neumann Gábor: - Azt hittem, hogy sokkal jobban felháborodik ezen!
Pataki Éva: - Felháborodtam ezen, de folyamatosan igyekszem higgadtan elemezni ezt a helyzetet, mert nem a feszültséget akarom csak kelteni, hanem az a célom, hogy megértés legyen.
Neumann Gábor: - Csak azért mondtam ezt, azért vetettem ezt közbe, mert ők arra hivatkoznak, hogy szerintük a gyermekcsinálás business lett a romák számára. És most mondhatjuk, hogy ez nincs benne ebben a szövegben, de nekem is természetesen nyilvánvaló az, hogy kikre vonatkozik ez a kezdeményezés. Tehát azt mondják, hogy azért csinálnak gyerekeket, hogy minél több kedvezményt kapjanak.
Pataki Éva: - Jó, de hát azt hiszem, hogy ha ez lenne az igaz, hogy kvázi megéri gyereket csinálni, ahogy ön mondja, akkor ezek az emberek annál sokkal jobban élnének, mint ahogy most élnek. Ilyet azért önkormányzati képviselők, polgármesterek ne mondjanak. Pontosan azért, mert ez gerjeszti az indulatokat, és aztán plakátokat tehetünk ki jobbra-balra, a helyi közösségekben pedig a szegények és a még szegényebbek, a cigányok és a nem cigányok kezdenek el egymásnak menni. Ilyen konfliktusokat nem kellene gerjeszteni. Azon kívül sérti ezeknek az embereknek az emberi jogát, a méltóságát, olyan kollektív előítéletet jelenít meg, ami most már nem egy magánvélemény, hanem már egy intézményes előítélet. Ha a statisztikákat nézzük, és azt mondjuk, hogy a gyerekszám hol növekedett, akkor éppen nem a cigány családok körében növekedett a gyerekek száma, hanem a nem cigány családok körében. Tehát ebből a szempontból se igaz.
Neumann Gábor: - Elnézést, ez azt jelenti, hogy valami fajta tudatlanság motiválhatta ezt a petíciót?
Pataki Éva: - Én azt hiszem, hogy ők valamit érzékelnek, ehhez kapcsolódik egyfajta tehetetlenség, indulat, és aztán ebből általánosított következtetést vonnak le, ami nagyon félreviszi mindenki gondolkodását. Ez nem jelenti azt, hogy ne figyeljenek oda a polgármesterek, és azt gondolom, hogy nagyon sok településen odafigyelnek, és arra figyelnek, hogy a gyerekek - a nagycsaládosokról van szó - megfelelő támogatást kapjanak, olyan szolgáltatásokat kapjanak, hogy a gyerekeik neveléséhez hozzá tudjon járulni a környezet, hogy érték legyen a gyerek. Mert minden gyerek érték, és ezt nagyon fontos hangsúlyoznom, hogy nem attól függ egy gyerek értéke, hogy hova születik. Az ő jövője viszont attól fog függni, hogy befogadja-e ez a társadalom, örömmel fogadja-e ez a társadalom, és megtesz-e mindent azért, hogy ez a gyerek egészségesen, épen tudjon felnőni. Ez lenne az elsődleges cél.
Neumann Gábor: - Nagyon szépen köszönöm, remélem, hogy ez az interjú nozzájárult valamennyivel ahhoz a társadalmi vitához, ami most napjainkban is zajlik, és a döntéshozók és más érintettek megfontolják, meggondolják, ami itt elhangzott. Köszönöm szépen, Pataki Éva a Szociális Szakmai Szövetség elnöke volt a Hetes Stúdió vendége, kezét csókolom, viszonthallásra!
(A Klubrádió Kontra című műsorában elhangzott beszélgetés szerkesztett szövege.)