A hágai törvényszék megerősítette és méltatta Zupljanin őrizetbe vételét, amelyet európai uniós és boszniai vezetők is üdvözöltek.

Bruno Vekaric, a háborús bűnök ügyében ítélkező belgrádi különleges törvényszék szóvivője elmondta: Zupljanint a szerb főváros közelében, egy lakásban fogták el szerb rendőrök és titkosszolgálati ügynökök. A szerb televízió szerint a vádlott Pancsován (Pancevo) került rendőrkézre.

Zupljanint átszállították a törvényszék belgrádi épületébe, ahol kihallgatják, ismertetik vele a vádiratot, s várhatóan három napon belül kiadják a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnök ügyében ítélkező ENSZ-törvényszéknek.

Olga Kavran, az NT szóvivője az AP amerikai hírügynökségnek telefonon nyilatkozva üdvözölte Zupljanin elfogását, amelyet követően a hágai törvényszék még három szökésben lévő vádlott elfogását tekinti elsőrendű feladatnak: kézre akarják keríteni Radovan Karadzicot, a boszniai szerbek egykori politikai vezetőjét, a boszniai Szerb Köztársaság volt elnökét, Ratko Mladic egykori boszniai szerb hadseregparancsnokot és Goran Hadzic volt horvátországi szerb vezetőt.

Az 56 éves Zupljanint a hágai törvényszék azzal vádolja, hogy Banja Luka rendőri vezetőjeként, illetve a boszniai szerb államalakulat magas rangú rendőri tisztségviselőjeként társaival háborús és emberiesség elleni bűncselekményeket követett el horvát és muzulmán polgári személyek kárára. A volt rendőri vezető többek között szerb fogolytáborok működését felügyelte.

A 12 pontba szedett vádak szerint Zupljanin felelős az 1992-1995 közötti véres boszniai háború során az északnyugati országrészben politikai megfontolásból, faji és vallási alapon elkövetett gyilkosságokért, kínzásokért, erőszakos kitelepítésekért. A számlájára írják azt is, hogy a boszniai szerbek által maguknak követelt területek "etnikai megtisztítása" érdekében módszeresen elűzték a nem szerb lakosságot, amit Zupljanin tervelt ki és hajtott végre; az NT ügyészei szerint ez egyes településeken népirtásig fajult. A volt rendőri vezető horvátok és muzulmánok ezreinek haláláért, és több tízezer társuk erőszakos kitelepítéséért felelős.

A boszniai háború elején az észak-boszniai szerb fogolytáborokról készült tévéfelvételek mélyen megrázták a világ közvéleményét, mert a kiéheztetett foglyok látványa a második világháborús náci koncentrációs táborokra emlékeztetett.

Zupljanint ellen 1999 decemberében emeltek vádat, amelyet a hágai törvényszék 2001-ben hozott nyilvánosságra. Először népirtással vádolták meg, de később háborús és emberiesség elleni bűncselekményekre módosították a bűnlajstromot. Zupljanin a vádirat közzététele óta szökésben volt.

A volt boszniai szerb rendőri vezetőt néhány nappal azután fogták el, hogy Serge Brammertz, az NT főügyésze az ENSZ Biztonsági Tanácsának írott jelentésében megállapította: a négy említett vádlott elérhető közelségben van a szerb hatóságok számára.

Rasim Ljajic, a hágai törvényszékkel való kapcsolattartással megbízott belgrádi kormányzati tisztségviselő szerdán viszont hangsúlyozta: a letartóztatás azt mutatja, hogy Szerbia minden tőle telhetőt elkövet a még szökésben lévő hágai vádlottak kézre kerítése érdekében.

A hágai vádlottak elfogása és kiadása kulcsfontosságú feltétele annak, hogy a nyugat-balkáni országok szorosabb viszonyt alakíthassanak ki az Európai Unióval. Szerbia április végén aláírta az EU-csatlakozás felé vezető út első fontos állomásának számító stabilizációs és társulási megállapodást az unióval, ám brüsszeli tisztségviselők szerint azt csak akkor fogják alkalmazni, ha előrelépés történik a hágai törvényszékkel való szerb együttműködésben.

Ennek megfelelően Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője és Olli Rehn bővítési biztos is üdvözölte Zupljanin elfogását.

Haris Silajdzic, a boszniai kollektív államfői testület elnöke a helyes irányba tett lépésnek minősítette a polgári lakosság ellen elkövetett súlyos bűncselekményekkel vádolt Zupljanin őrizetbe vételét.

Szerbia eddig 42 vádlottat adott ki a hágai törvényszéknek. A szerdai őrizetbe vétel hónapok óta az első ilyen intézkedés és politikai szempontból érzékeny időszakban történt: a májusi parlamenti választások után az Európa-barát, illetve a nacionalista politikai erők is kormányt szeretnének alakítani, amiben a Slobodan Milosevic néhai szerb elnök által alapított Szerbiai Szocialista Párt lehet a mérleg nyelve. A Milosevicet a véres délszláv háborúk során támogató szerb szocialisták határozottan ellenzik bármilyen újabb szerb vádlott kiadását Hágának.

 (MTI)

Stojan Zupljanin