Hiánycsökkentés és adóreform - tömören ezt üzente a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a kormánynak és az ellenzéknek, lényegében ugyanazt, amit más külföldi és hazai kutatóintézetek már régóta sürgetnek.
IMF: Sérülékeny, de edződik a magyar gazdaság
Opera után operett. Drámai események után oldottabb hangulat. Hiába, két év nagy idő. Az IMF és a pénzügyi tárca szakértői két esztendeje mintha Verdi Álarcosbáljából Oszkárt idézték volna, aki tudja, de nem mondja. A szokásos éves konzultációt akkor igen kényes pillanatban tartották meg, már lehetett sejteni, hogy az államháztartás hiánya a nemzeti össztermék (GDP) 11 százalékát is meghaladja, azaz súlyos megszorításokra lesz szükség, ezt tudta mindenki, de a kormány még nem mondta, így az IMF sem mondta, csak a maga véleményét hajtogatta.
Most viszont Kálmán Imre Csárdáskirálynőjét juttatták az ember eszébe - új műsorhoz új férfi kell -, hiszen az IMF részéről nem Ashoka Mody vezette a delegációt, hanem James Morsink, aki kicsit vidámabb üzenettel érkezett Budapestre, mint annak idején kollégája.
Két éve a valutaalap részletekbe menő programcsomaggal hozakodott elő: csökkenteni kell a kiadások GDP-hez mért arányát, szélesíteni az adóalapot, a leginkább rászorulókra szűkíteni a szociális és jóléti programokat, eltörölni az árfolyamsávot, visszafogni a kereskedelmi banki devizahitelezést. Az IMF erőteljesen szorgalmazta továbbá az egyéni egészségügyi számlák bevezetését, a nyugdíjak inflációs korrekcióját, a nyugdíjkorhatár emelését, a 13. havi nyugdíj eltörlését az újonnan nyugdíjba vonulók esetében, a rokkantsági nyugdíj odaítélésének szigorítását, a korkedvezményes nyugdíjformák kiiktatását, a nyugdíjak megadóztatását.
Minthogy egyes javaslatok megvalósultak, másokról meg érdemi vita kezd kibontakozni, az IMF ezúttal általánosabb megállapításokat tett. A Pénzügyminisztériumban tegnap rendezett tájékoztatón Morsink először is elismeréssel nyugtázta, hogy a költségvetés hiánya látványosan csökkent, idén a GDP négy százalékára eshet vissza, jövőre pedig - ha a kormány képes tartani a konvergenciaprogramot - a 3,2 százalék is elérhető. Ez persze azt jelenti, hogy adómérséklésre nincs lehetőség, csak ha a kieső bevételeket kiadáslefaragással ellentételezik. Ha a tervezettnél több bevétel érkezik a költségvetésbe - ami az óvatos tervezés és a jobb behajtás miatt valószínűsíthető -, azt meg kell takarítani és az adósság törlesztésére kell fordítani. Ám a GDP-hez mért magas adósságszint - amely az új uniós tagok között a legnagyobb -, a külső adósság és forrásbevonás nagy mértéke és a pénzügyi rendszerben növekvő kockázatok így is sebezhetővé teszik a gazdaságot. Ha a nemzetközi pénzügyi helyzet fokozódik.
Kiadási és adóreform keretében ösztönözni lehetne a foglalkoztatás növelését: az adóalap szélesítése érdekében a munkáról a fogyasztásra és a vagyonra kellene áthelyezni a terheket és szűkíteni az adómentességek körét. Szociális téren a rászorultsági elv alkalmazását és a jogosultsági feltételek szigorítását ajánlja az IMF, továbbá az egészségügy (kórházak irányításának javítása), az oktatás (önkormányzatok együttműködése) és a nyugdíjrendszer (korhatár növelése, korai nyugdíjazás korlátozása) reformjának folytatását szorgalmazza.
A nemzetközi pénzügyi szervezet támogatja a közpénzügyi törvénytervezetet, egyetért a forint árfolyamsávjának eltörlésével, a háromszázalékos inflációs cél tartásával - amit a jelen lévő Karvalits Ferenc jegybanki alelnök is megerősített -, s elfogadna további kamatemeléseket is, miközben úgy véli, hogy a reálárfolyam az indokoltnál jobban erősödött. Kérdésünkre, hogy a két évvel ezelőtti konkrét javaslatokat miért váltották fel általánosabb és széles körben hirdetett ajánlásokkal, James Morsink azt mondta, hogy a deficit nagymérvű csökkenését méltányolják, de a jövőt illetően a lényeg ugyanaz: a munka helyett a fogyasztást és a vagyont kellene adókkal terhelni.
Kovács Álmos szakállamtitkár megjegyezte: a hitelesség helyreállításához idő kell, de a kormányzati és a nemzetközi előrejelzések mind közelebb kerülnek egymáshoz. Azért hozzátette: a külső forrásbevonás megítélésénél figyelembe kell venni, hogy abba a tőkebefektetések is beletartoznak, amelyek kedvezőek a gazdasági növekedés szempontjából, akárcsak az a tény, hogy a külső finanszírozási igény érdemben mérséklődik.
Az IMF végül sürgette a banki kockázatkezelési gyakorlat javítását és annak szigorúbb felügyeletét. Felvetésünkre, hogy a magyar nagybankok zöme külföldi óriás pénzintézetek leánya, vagyis globális hálózat része, Morsink jelezte, ezt az aggodalmukat az amerikai jelzálogpiaci válság miatt kialakult bizonytalanság közepette másutt is elmondják, s természetesen nemcsak a nemzeti felügyeletek figyelmét irányítják erre a problémára, hanem a bankok és a felügyeletek nemzetközi együttműködését, egyeztetését is ösztönzik.
Orbán: Közbizalom kell a válságkezeléshez
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke tegnap találkozott az IMF képviselőivel, és a megbeszélés után úgy fogalmazott: "programunk egyszerű és világos, újjáépítjük a közbizalmat, a megsemmisült szavahihetőséget a külföldi gazdasági szervezetek, befektetők és a magyar vállalkozások, illetve a magyar társadalmi csoportok előtt". Emlékeztetett rá: a Fidesz felkérte Szapáry Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank volt alelnökét arra, hogy már most segítsen a pártnak a megfelelő nemzetközi támogatottság megszerzésében. Szapáry a találkozó után kifejtette: úgy érzi, a nemzetközi szervezetek megadják a szükséges támogatást, hiszen látják, hogy a Fidesz megbízható gazdaságpolitikában gondolkodik. Kérdésekre válaszolva a párt elnöke kijelentette: tekintélyes adócsökkentést akarnak végrehajtani, s erről tovább folytatják a tárgyalásokat a gazdasági élet szereplőivel. A leendő megállapodásban azonban annak is szerepelnie kell, hogy a csökkentett adót befizetik a vállalkozások. (MTI)
Szapáry és Orbán (szemben) az IMF képviselőivel R
