Afganisztánban tegnap reggel hősi halált halt egy magyar tűzszerész, a harmincéves Kovács Gyula főtörzsőrmester, amikor egy elrejtett pokolgépet (amerikai rövidítéssel IED) akart ártalmatlanná tenni.
Magyar katona tragédiája
A posztumusz hadnaggyá előléptetett tűzszerész, szakmája egyik legjobbja, egy roppant nagy erejű robbanószerkezetet akart elvontatni, amikor bekövetkezett a detonáció, nagy kráter keletkezett, tükrözve a bomba pusztító hatását. Noha Kovács Gyula az előírt, kisebb bombák ellen részleges védelmet nyújtó EOD9 nehéz védőruhát viselte, ez sem segített, válaszolta lapunk kérdésére parancsnoka, a tűzszerész-hadihajós zászlóaljat vezető Hajdú Gábor ezredes. A feltehetően nagyobb távolságba húzódó tűzszerészjárőr többi tagja és az Andros F6A bombakereső-hatástalanító robot nem sérült meg.
Vizsgálat indult, hogyan történhetett a szerencsétlenség. A HM-ben tartott sajtótájékoztatón elhangzott, hogy egy kevéssel korábban történt robbanáshoz hívták ki a magyar tűzszerészeket, akik a Baghlan tartományi Pul-i-Kumriban állomásozó tartományi újjáépítő csapatban (PRT) szolgálnak, és kötelességük ilyen esetekben átvizsgálni a környéket. Ezt tették az első robbanás helyszínén, először a távvezérelt, kamerákkal, érzékelőkkel felszerelt robottal, amely kimutatott egy második, a föld alá rejtett házilagosan készített nagy erejű robbanószerkezetet. Ezt akarta a tűzszerész egy horogszerű, drótkötél végén lévő szerkezettel elvontatni, amikor a robbanás bekövetkezett.
Június 11-i, szerdai információnk: A magyar tűzszerészek maradnak Afganisztánban Dunai Péter A Honvédelmi Minisztérium megerősitette, hogy korábbi közlésünkkel ellentétben, a tegnapi haláleset, Kovács Gyula hadnagy hősi halála ellenére a kilencfős magyar tűzszerész kontingens marad Afganisztánban és folytatja a szolgálatot a Pul-i-Kumri tartományi újjáépitési csapatban (PRT). A következő hónapokban bővül a magyar jelenlét, mintegy 50 fővel átvesszük a vezető nemzet szerepét a kabuli nemzetközi repülőtér irányitásában, továbbá az ország déli-középső részén magyar katonákból álló, afgán katonai alakulat mellé rendelt, tanácsadó-összekötő feladatokat ellátó csoport (OMLT) kezdi meg működését és különlegesen kiképzett elitkatonákat is vezénylünk a dél-ázsiai országba, akik feltehetően az amerikaiakkal fognak szorosan együttműködni. Magyarország jelenleg körülbelül 250 katonával vesz részt az afganisztáni Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erők kötelékében a dél-ázsiai ország törvényes kormánya támogatásában, a helyreállitásban, a béke megőrzésében. Magyarország részvétele a nemzetközi békefenntartó-stabilizáló műveletekben szűkös védelmi büdzsénk ellenére kimagasló. Az Egyesült Államok és Nagy Britannia után – a fegyveres erők létszámához mérten – Magyarország a harmadik legnagyobb hozzájáruló.
Az okokat nem tudni, íme két lehetséges változat: 1. Az első bomba, ami felrobbant, csak csali volt. A terroristának ehhez látnia kellett a helyszínt. A második bombát, akár távirányítással, akkor robbanthatták, amikor Kovács Gyula azt megközelítette. Ez a bomba – amelyről Hajdú ezredes kérdésünkre annyit mondott, hogy nehezebb volt 25 kilogrammnál, így a robot nem tudta elvontatni, felemelni – lehetett az Afganisztánban a terroristák által gyakran használt szovjet gyártmányú 152 mm-es, 43 kilogrammos tüzérségi lövedék. Ha ilyen robbant, a magyar tűzszerésznek nem volt túlélési esélye, bármilyen védőruhát is viseljen. 2. A feljavított földút alatt-mellett elrejtett második pokolgép olyan gyújtószerkezettel volt összekötve, amelyet sem a robot, sem az ember nem volt képes felfedezni.
Az Afganisztánban szolgáló kilenc tűzszerészt azonnal hazarendelte parancsnokuk, de a PRT nélkülük (akik fontos szerepet töltöttek be) is működni fog, mondta lapunk kérdésére Bocskai István szóvivő.
Hozzátette: a magyar kontingenst korábban minden szükséges, biztonságukat szolgáló eszközzel ellátták, erről a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságát is tájékoztatták. Gyurcsány Ferenc felhívta a családot, és részvétét nyilvánította.
Magyarország ezer katonát vezényel nemzetközi békefenntartó-stabilizáló missziókba. Hazánk ezzel az Egyesült Államok és Nagy-Britannia mögött a harmadik, amely a hadsereg létszámához mérten a legtöbb katonát küldi külföldi misszióba. Magyar katonák, rendőrök szolgálnak NATO-, EU- vagy ENSZ-missziókban a többi között a Sínai-félszigeten, Cipruson, Boszniában, Koszovóban. A két legveszélyesebb hely Irak (17 magyar katona) és Afganisztán (több mint 200 katona, zömmel Pul-i-Kumriban, a PRT-ben).
2008. május 3-án Kovács Gyula mutatta be a bombakereső robotot az Afganisztánba látogató honvédelmi vezetésnek MTI - Koszticsák Szilárd
