A filmtörvénnyel egyenértékű szabályozásban gondolkodik az Oktatási és Kulturális Minisztérium, amikor lerakja az előadó-művészeti törvény alappilléreit. Bár a fő elemekben már megegyezett a szakma és a minisztérium, maradt néhány nyitott kérdés - ezzel igazolja lapunknak Schneider Márta szakállamtitkár, tavasz helyett miért ősszel kerül a parlament elé a törvénytervezet. A koncepció egyébként áprilisban megjárta a kormánykabinetet, de visszakapta a minisztérium további egyeztetésre. Akad még néhány megvitatandó kérdés is, amely egyrészt a közalkalmazotti törvényt érinti, másrészt nem feltétlenül ebben a jogszabályban megoldandó probléma. (A munkavállalás különleges szabályai vonatkoznak a színháziakra, például az együttesek nem naptári évben számolnak, hanem évadban, így kötik a szerződéseket is.)

Schneider Márta megjegyezte azt is, az elmúlt négy évben a költségvetési támogatás szinten tartásánál többet nem ígérhettek. Most, ha meglesz a szükséges politikai akarat, plusz 3-5 milliárd forintot kaphat a terület.

A független szféra erősödését is fontosnak tartja, ehhez azonban elengedhetetlen a kiszámíthatóbb finanszírozás. A tervek szerint a színházi intézményekre fordítható mindenkori összeg tíz százaléka jutna ezeknek a csapatoknak, sőt lesz, akivel három évre előre fix összegre szerződnek.

A törvénytervezet egyik fontos eleme a regisztrációs rendszer. Csak azok az intézmények számíthatnak ugyanis állami támogatásra, amelyeket az úgynevezett előadó-művészeti hivatal nyilvántartásba vesz. A kategóriába sorolással átláthatóbbá válik az állami támogatás rendszere, és ez lehetőséget ad új szervezeti formák, újfajta koprodukciós modellek megszületésére is.

A törvény a politikai játszmákba nem tud beleszólni - jegyezte meg Schneider Márta, utalva az igazgatóválasztásokra. A döntés jogát nem lehet elvenni a fenntartó önkormányzatoktól, de a pályázat kiírásában és elbírálásában a jelenleginél erőteljesebb szerepet kell kapnia a szakmának. Egy állandó előadó-művészeti tanács az általános és koncepcionális kérdésekben, a döntés-előkészítésben véleményező és javaslattevő feladatokat is elláthatna.

Ugyancsak egy színházi tanács létrehozását tervezi a fővárosi önkormányzat a saját új színházi koncepciójában. Őszre elkészül az új normatív finanszírozási modell, amely szem előtt tartja az előadó-művészeti törvény elképzeléseit is, ígéri Horváth Csaba főpolgármester-helyettes. Hogy miért készül annyira nehézkesen ez a támogatási elképzelés, arról azt tudtuk meg: az előkészítés során kiderült, meglehetősen különböző a hasonló adottságú színházak támogatása. Jelenleg ott tartanak: a megvalósíthatósági tervezet kidolgozásához átvilágítják a budapesti teátrumokat. Az adatfelvétel, jelzem, nem a legideálisabb időben, az évad végén kezdődik, de Horváth reményei szerint, ha lassabban indul is, legkésőbb október végéig elkészülhet a modell, amely a jövő évi tervezésnél már figyelembe vehető.

A főpolgármester-helyettes kiemelten fontosnak látja néhány erre alkalmas színház működésének privatizálását. Ezzel csökkenthető lenne az intézmények állami támogatása. Az így nyert összeget pedig átcsoportosíthatnák a területen belül.

A kodifikátor szerint a törvény sok problémát megoldhat, de a politikai játszmákba nem tud beleszólni. (Jelenet a pécsi POSZT-ról)