A parlament tavaszi ülésszakának utolsó munkanapján 28 törvényről és határozatról szavaztak a képviselők. Döntöttek egyebek közt az Albert házaspár által kezdeményezett népszavazás elrendeléséről. Így várhatóan ősszel megrendezhetik a több-biztosítós egészségbiztosításról szóló referendumot, miután azt az Országgyűlés elsöprő többséggel, 345 szavazattal, 2 ellenében, 3 tartózkodás mellett elrendelte. (A nemmel voksolók, illetve a tartózkodók szocialista képviselők voltak: Mécs Imre, Veres János, Filló Pál, Géczi József Alajos és Lénárt László.) Az Albert házaspár kérdése úgy szól: "Egyetért-e ön azzal, hogy Magyarországon ne vezessék be a mindenki által kötelezően választandó, üzleti alapon működő több-biztosítós egészségbiztosítást?" A házaspár annak ellenére is indokoltnak látta a referendum kezdeményezését, hogy időközben az Országgyűlés visszavonta a "több pénztáras" törvényt. A tegnapi szavazás előtt a Fidesz részéről Mikola István azzal érvelt, hogy a referendum garanciát kínál arra, hogy legalább három évig nem kerülhet sor az egészségbiztosítási rendszer átalakítására. "A legnagyobb gond az, hogy nem hiszünk önöknek" - fordult Mikola István a szocialisták felé. A Fidesz egészségügyi szakpolitikusa az egészségügyi átalakítást célzó új kormányzati koncepcióról azt mondta, hogy "veszélyes", különösen, ha társadalmi-szakmai egyeztetések nélkül vág bele a kormány ismét az átalakításba. Kökény Mihály, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának szocialista elnöke azt mondta: fölösleges a népszavazás, de a szocialisták tiszta lelkiismerettel támogatják, és igent mondanak rá.

Igent mondtak a képviselők a hungarikumok védelméről szóló határozatra is, amely két KDNP-s képviselő előterjesztése alapján került a ház elé. E szerint az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy dolgozza ki a hungarikumok rendszerezését, megőrzésének és hasznosításának lehetőségeit. A törvény kezdetben 300 terméket óvna. A termékeket az agrártárca szervezésében gyűjtötték össze: köztük van a Rubik-kocka, a Kodály-módszer, a Béres Csepp, a halasi csipke, az Unicum, a Zsolnay porcelán. Az ételek listájára került a szaloncukor, a kürtőskalács, a csigatészta és a rétes. Medgyasszay László és Simicskó István a jogszabályt azzal indokolta, hogy Európának és a világnak is tartozunk azzal, hogy a hungarikumokat megőrizzük.

Ugyancsak egyhangúlag fogadta el a parlament a személyi jövedelemadó egy százalékával kapcsolatos MDF-es javaslatot, amely szerint a társadalmi szervezetek számára felajánlott összeg a Nemzeti Civil Alapprogramba kerülne, az adózók pedig visszajelzést kapnak arról, hogy felajánlásuk célba ért.

Pontrendszer alapján juthatnak ezentúl 20 százalékos adókedvezményhez a Magyarországon készülő filmek, miután tegnap a parlament elfogadta a filmtörvény módosítását. E pontrendszer alapján a kulturális tartalomra és a gyártási feltételekre kaphatnak pontot az alkotások. Pontot érhet például, ha a film valamely európai történelmi, vallási és társadalmi eseményt, a magyar vagy európai életmóddal kapcsolatos történést dolgoz fel, vagy ha a mozgókép alapja irodalmi mű. A gyártás esetében azt írják elő, hogy az adókedvezményhez milyen nemzetiségűnek kell lenniük a film készítőinek, például a rendezőnek vagy a maszkmesternek. A magyar filmek esetében az állami támogatás a gyártási költségek 50 százalékáig terjedhet. Ha Brüsszel is rábólint a módosításban szereplő új elemekre, kedvező irányt vehet a magyar filmipar, megszűnik az elmúlt fél évet jellemző bizonytalanság, s visszatérhetnek a külföldi produkciók.

Az új reklámtörvényben az eredeti elképzelésekhez képest enyhébb lett a dohánytermékek reklámozásának tilalma, és korlátok közé került a direkt marketing alkalmazása is. Az új törvény legtöbb szabálya szeptember 1-jétől hatályos, de a régi is hatályban marad 2008. márciusig. Módosultak az elektronikus árverés részletes szabályai: a változtatás az egyszerűsített végrehajtást, az európai fizetési meghagyás kibocsátását, valamint az adóhivatal ingatlanárverését is érinti. Az árverezők által fizetendő előleg a legalacsonyabb vételár 10 százaléka lesz. A második sikertelen árverezés után a legalacsonyabb vételáron veheti át a zálogtárgyat a végrehajtást kérő. Ha lakást árvereztek, akkor a kiköltözési határidő 90 nap. A törvény augusztus 1-jén lép életbe.

Múlt pénteken terjesztette az agrárminiszter a parlament elé, és hétfőn már el is fogadta a Ház a földtörvény módosítását, amely korlátozza a termőföld cseréjét és elajándékozását.

Elfogadta az Országgyűlés a Balaton-törvény és a földtörvény módosítását, a földgázellátásról szóló törvényt, illetve az önkéntes tartalékos területvédelmi erő létrehozásáról szóló határozati javaslatot is.