Két dollárral csökkent hétfőn az olaj ára a pénteki 139 dolláros történelmi csúcshoz képest, s a tőzsdék vezető mutatói is alig mozdultak: megpróbálták megemészteni a múlt hét utolsó kereskedési napjának nyomasztó eseményeit, elsősorban a New York-i Dow Jones csaknem 400 pontos, 15 hónapja legnagyobb zuhanását és a Lehman Brothers frissen jelentett tetemes veszteségét és feltőkésítési igényét. Az amerikai foglalkoztatási adat izgatta fel a befektetőket: kiderült, hogy 22 év óta a legnagyobb mértékben, fél százalékkal, ötről 5,5 százalékra ugrott a munkanélküliségi ráta az Egyesült Államokban, s a meglepő szám ismét a recesszió és a stagfláció rémét festette fel. A dollár megroggyant az euróhoz képest, s hétfő délelőtt is folytatódott a gyengülés. Az eurót 1,58 dolláron is jegyezték. Azt követően persze, hogy Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke közölte: kész emelni a kamatot az inflációs veszélyek miatt. Ennek nyomán is két nap alatt 16 dollárral drágult az olaj, 123 dollárról 139 dollárra ment fel a fekete arany hordónkénti ára. Egyszerű és ésszerű magyarázatot nem is találnak az elemzők erre a hirtelen hangulatváltásra.

Számos tényező mozgathatta meg az árat. Az izraeli közlekedési miniszter az iráni nukleáris létesítmények bombázását szorgalmazta, gyengült a dollár, s különböző befektetési házak újabb árelőrejelzésekkel álltak elő, mondván, a kereslet növekedése meghaladja a kínálatét. A Goldman Sachs megerősítette előrejelzését, a Morgan Stanley, az IfW német gazdaságkutató, a Citigroup és a Barlays pedig csatlakozott hozzá, mondván, a hordónkénti ár már a nyáron elérheti a 150 dollárt, két éven belül a 200-at. Ezzel egyetértenek iráni olajipari körökben. A Világbank vezető közgazdásza, Justin Lin pedig úgy véli: a kőolaj átlagára közép távon is a 104-108 dollár közötti sávban marad, s azt javasolta, hogy az OPEC kartell tagjai növeljék a kitermelést, de az érintettek ismételten leszögezték: nincs ilyen tervük, a magas árat a spekuláció okozza.

Számos szakértő azonban úgy látja, hogy erről szó sincs. Az amerikai energiaügyi minisztérium friss adatai szerint a világ vezető exportőrei tavaly 2,5 százalékkal kevesebb olajat szállítottak a világpiacra, mint 2006-ban, holott az ár 57 százalékkal ment feljebb. Az ok: a termelők a nagy bevételek miatt gazdasági fellendülést élveznek, és egyre több olajra van szükségük, közben kimerülnek lelőhelyek, elmaradnak fontos fejlesztések.

Aki júliusban megy nyaralni, már 4,5 dolláros benzinárral találkozhat Amerikában