A vérnyomás minden átrepülés alkalmával aktuálisan is nő, és ehhez föl sem kell ébredni.

Az erre vonatkozó nemzetközi felmérés eredményeit nemrég tették közzé. Lars Jarup vezetésével egy nemzetközi kutatócsoport a zajártalom és a magas vérnyomás összefüggéseit elemezte. Ennek keretében 4861, olyan európai repülőtér közelében lakó embert vontak a vizsgálatba, ahol éjszaka is van légi forgalom (London Heathrow, Berlin Tegel, Amszterdam, Stockholm Arlanda, Milánó Malpensa és Athén).

Ötéves megfigyelés nyomán arra a következtetésére jutottak, hogy e régiók lakosságánál a magas vérnyomás kialakulásának kockázata nemtől és etnikai hovatartozástól függetlenül jelentősen nő. Ez az éjszakai zajártalomra inkább jellemző, mint a nappalira.

A kutatás eredményét egy 140 emberen végzett további megfigyelés teszi teljessé. Alexandros Haralabidis és kutatótársai 24 órás vérnyomásméréssel vizsgálták, miként változik az aktuális vérnyomás a zajhatás időpontjában. Hangfelvételekkel és precíz mérési módszerekkel feltérképezték a repülések gyakoriságát és zajszintjét, ezek viszonyát a vérnyomás és a pulzus mérési időpontjaihoz, valamint a mért nyomásértékekhez.

A vizsgálat objektivitását nemcsak a személytől független mérési módszer szolgálta, de az is, hogy minden zavaró tényezőt kiküszöböltek. A szisztolés nyomás minden egyes, zajközeli mérési időpontban átlag 6,2, a diasztolés nyomás 7,4 hgmm-rel növekedett. Minthogy a 15 percenkénti mérések csak ritkán és véletlenül estek a zajártalommal azonos időpontba, az is igazolást nyert, hogy a hatás nem csak azonnali. A vérnyomás-emelkedés nem mindig az ébredéshez, illetve a vele járó negatív emócióhoz társult, bekövetkezett változatlan alvás alatt is. Ám ha valaki felriad, ez a stressz a hatást felerősíti és meghosszabbítja. A zaj vérnyomásemelő hatása annak ismétlődésével nem csitul, azaz a hanghatáshoz nem lehet "hozzászokni".

Az ismétlődő zaj vérnyomásemelő hatása nem csillapodik, vagyis a hanghatáshoz nem lehet hozzászokni