Az ENSZ Egészségügyi Szervezete szerint 2025-re a fejlett világ minden második lakosa allergiás lesz valamire. A mai adatok szerint "még csak" minden harmadik-negyedik ember szenved, ha jönnek a virágporok vagy a közelben macska van. Ahogy nőnek a veszélyek, úgy keresi a gyógymódokat az orvostudomány. A közelmúltban kétféle lehetőségről tartottak előadást a Magyar Tudományos Akadémián.
Szenvedésenyhítők allergiásoknak
A különösen sok kellemetlenséget okozó allergiás rhinitis, ismert nevén a szénanátha jellegzetes tünete az orrdugulás, az orrfolyás, az orrviszketés, a tüsszögés könnyezéssel, szemviszketéssel súlyosbítva. Roppant kellemetlenné tudja tenni az emberek életét. Jellemző, hogy míg a huszadik század elején ez még csak a lakosság egy százalékát érintette, a hetvenes évektől kezdve robbanásszerűen megnőtt a betegek száma, és az utóbbi 10-15 évben megduplázódott a szénanáthától szenvedők sokasága.
A szénanátha a szervezet immunreakciója az allergiát kiváltó anyagokkal, az allergénekkel való találkozásra. Ezért tévedésben vannak, akik azt hiszik, hogy ha immunerősítést hirdető szereket szednek, akkor megóvják magukat az allergiától. Mint ahogy a túlzott tisztaságmánia sem segít.
Vannak olyan esetek, amelyek egész évben előjönnek, ezeket az úgynevezett beltéri allergének - például a házi poratka, a penész vagy az állati szőr - váltják ki, és vannak, amelyeket a pollenek hívnak elő. A betegek 80 százalékánál a tünetek 20 éves koruk előtt jelennek meg.
A kellemetlenségek enyhítésére számos gyógyszeres megoldást találtak, kinél ez, kinél az válik be több-kevesebb sikerrel. Egy felmérés szerint a betegek 60 százaléka nem elégedett a kezelésével. Ki kell próbálni, mi segít.
A közelmúltban jelent meg egy olyan világújdonságnak számító orrspray, amely egyszerre enyhíti az orr- és a szemtüneteket, vagyis nem kell külön szemcseppet is használni. Ehhez egy olyan eszközt is kifejlesztettek, amellyel ha a szert befújják az orrba, a gyógyszer nem, vagy csak kevéssé folyik hátra a garatba, alig van utóíze, és a bejuttatott mennyiség állandó. Akkor sincs szükség utántöltésre, ha egy hónapig nem használják.
A másik eszközt most tesztelték Magyarországon. Ezt 1996-ban fejlesztették ki Izraelben, és fényterápiával működik. 640 nanométeres vörös fényt használnak. Egy kezelés négy és fél percig tart, utána a készülék automatikusan leáll. A tünetek jelentkezésekor naponta háromszor ajánlatos alkalmazni. Bármelyik gyógyszeres kezeléssel lehet kombinálni.
Dr. Nékám Kristóf, a Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság elnökhelyettese mutatta be a közel száz allergiás betegen végzett tesztelés eredményeit.
A tesztekben részt vett betegek önként jelentkeztek. Az allergiás tünetektől szenvedők legalább egy hétig vezették tüneti naplójukat, amelyben hét tünet erősségét jegyezték fel mindennap.
A betegek egyik része a kereskedelmi forgalomban kapható készüléket kapta kézhez, másik részük egy, az eredetivel mindenben megegyező, de sokszorosan gyengébb vörös fényt kibocsátó készüléket kapott.
Az eredmények összegzése után kiderült, hogy abban a csoportban, amelyik a valódi készüléket kapta, véletlen kiválasztás alapján, az orr, a garat, a fül, a szem viszketése, az orrfolyás, a tüsszögés és a könnyezés jelentősen enyhült a kezelések hatására, de az orrdugulás nem változott. A placebo, vagyis a hatástalannak tekinthető készülék használói szintén beszámoltak kismértékű tünetcsökkenésről, de az orrdugulás náluk sem enyhült. Miután a betegek abbahagyták a kezelést, tüneteik ismét erősödni kezdtek.
Az orrban alkalmazható fényterápia allergiás tünetcsökkentő hatásmechanizmusát nem ismerik, de feltételezhető, hogy a készülék által kibocsátott vörös fény gátolja a szövetkárosító, gyulladáskeltő, reaktív szabad gyökök termelődését, a hisztamin felszabadulását, az allergiás reakciókban szerepet játszó sejtek, különösen az eozinofilsejtek gyulladásközvetítő és -fokozó anyagainak elválasztását, illetve e sejtek élettartamának csökkenését. Ezekre a kérdésekre és arra, hogy genetikai tényezők befolyásolják-e a kezelés hatásosságát, majd a további kutatások adhatnak pontosabb választ.