A világszerte mintegy 200 000 négyzetkilométer kiterjedésű tengerfenéken keletkezett oxigénhiány következtében már szinte lehetetlen az élet, mivel 1995 és 2008 között csaknem megnégyszereződött - 44-ről 169-re emelkedett - az emberek által  előidézett oxigénmentes övezetek száma - közölte az alap a WRI kutatóintézetre hivatkozva. A legsúlyosabb a helyzet a  Balti-tengeren, ahol már mintegy 42 000 négyzetkilométer nagyságú a  "holt övezet".

A WWF közleménye szerint ennek fő oka a tengerek egyre fokozódó  elszennyeződése. Mindenekelőtt mezőgazdasági eredetű hulladékok és  fosszíliák elégetéséből származó hulladékok szennyezik a tengerek  vizeit.

Jochen Lamp, a WWF Balti-tengeri irodájának igazgatója  kijelentette, hogy "korábban tiszta volt a Keleti-tenger vize, ma  azonban minden igyekezetünk ellenére is nagy mértékben szennyezett".  Rámutatott, hogy a part menti országoknak sürgősen orvosolniuk kell  a helyzetet, mivel az idén nyáron is nagy mértékben elszaporodhatnak  az algák.

"Algaszőnyegek megjelenése a part mentén gyakran nem egyéb az  ökológiai katasztrófa látható jelénél, amely azután később a  tengerfenéken megy végbe" - mutatott rá Lamp. A Balti-tenger vize  napjainkban nyolcszor olyan nagy mennyiségű foszfort és négyszer  annyi nitrogént tartalmaz, mint még száz évvel ezelőtt.

A WWF adatai szerint a Balti-tengeren kívül "holt övezetek"  találhatók még a japán partoknál, a Mexikói-öbölben, a  Fekete-tengeren és az Adrián is. A túlzott méretű lehalászás és a  klímaváltozás mellett az oxigénhiány jelenti a XXI. században a világtengereket fenyegető legnagyobb veszélyt - mutatott rá Lamp.

(MTI)