Az ország középvállalatait tömörítő szövetség vezetője hétfői sajtónyilatkozatában emlékeztetett egyebek között a Siemens, a Deutsche Telekom, továbbá a Lidl törvényellenes tevékenységével kapcsolatban kirobbant botrányokra, utalva arra is, hogy az "áldozatok" általánosságban a beosztottak voltak, a törvénytelenségekre pedig a vezetők adtak utasítást.

Thumann szerint az ilyen jellegű korrupciót egyebek között azzal lehetne meggátolni, ha a vállalatoknál - egyelőre önkéntes alapon - névtelen "feljelentő" helyeket hoznának létre. Ezzel lehetővé válna, hogy az alkalmazottak - névtelenül - felhívhassák a figyelmet azokra az állítólagos visszaélésekre, amelyeket szerintük "főnökeik" követtek el - hangoztatta a BDI elnöke, aki nem részletezte, hogy mindezt milyen formában képzeli el.

A BDI elnökének javaslatára az "érintettek" egyelőre nem reagáltak, de megfigyelők szerint annak realizálására aligha nyílik mód. Az indítvány mindenesetre jelzi, hogy a német nagy- és közepes vállalatokat érintő korrupciós botrányok elsősorban a gazdasági vezetőkkel szemben jelentős bizalmi válságot okoztak.

Közvetve utalt erre nyilatkozatában Jürgen Thumann is. A német iparszövetség elnöke ugyanis óvott a korrupció gyanújával kapcsolatos általánosításoktól. Elismerte, hogy az elmúlt időszakot ebből a szempontból valóban egyfajta "negatív széria" jellemezte, ennek ellenére úgy vélte, hogy a német vállalatok 99 százalékának magatartása megbízható. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy valamennyi gyanús esetet a legkövetkezetesebben ki kell vizsgálni, s a felelősöket a törvényeknek megfelelően el kell ítélni.

(MTI)