A megbeszélések középpontjában természetesen a múlt pénteken közel 139 dolláros magasságba felkúszó energiahordozó ára volt. Abban is egyetértettek a Kínával, Indiával és Dél-Koreával kibővült nyolcak, hogy a 2005 óta stagnáló olajkitermelést mindenképpen növelni kell. Az OPEC, az Olajexportáló Országok Nemzetközi Szervezete azonban várhatóan szeptember előtt nem dönt a kitermelési mennyiség módosításáról.

A szigetországi találkozón az elszabadult olajár okainak keresésében azonban már nem volt ilyen összhang. Míg az USA szerint elsősorban keresleti és kínálati problémáról van szó, addig a kínaiak és több európai ország azt hangoztatta, hogy a problémát jelentős mértékben az energiaszektorba áramló spekulatív tőke okozta.

A Tokiótól hatszáz kilométerre található japán atomipari központban, Aomoriban tartott megbeszéléseken többen azt is felvetették, hogy a fejlődő országoknak vissza kellene fogniuk, illetve teljesen meg kellene szüntetniük az üzemanyagár-támogatásokat, és az energiahordozók mesterségesen alacsonyan tartott fogyasztói árát. A Nemzetközi Energia Ügynökség számítása szerint a világ országai 2007-ben több mint 55 milliárd dollárnyi üzemanyagár-támogatást nyújtottak a lakosságnak, amelyhez Kína 25, India pedig 20 milliárd dollárral járult hozzá. A két említett ország azonban azonnal jelezte, hogy a támogatások beszüntetése az országokban politikai és gazdasági instabilitáshoz vezetne. Ennek első példájaként egyébként az elmúlt napokban több érintett országban, így Indiában, Indonéziában és Malajziában is tüntetések voltak a támogatások részleges megkurtítása miatt.

A júliusi G8, államfői csúcstalálkozót megelőző, hétvégi energiaügyi megbeszéléseken a résztvevők megegyeztek egy nemzetközi mechanizmus kidolgozásában, amely az energiatakarékosságot segítheti elő. Szóba került még a megújuló energiaforrások támogatása, és ehhez kapcsolódóan a káros üvegházgázok kibocsátásának csökkentése is. Egyes G8-tagországok, például a britek szerint a magas olajár és a klímaváltozással járó kihívások akár tovább erősíthetik az atomenergia iránti igényt. A Nemzetközi Energia Ügynökség nemrég nyilvánosságra hozott jelentése szerint pedig az elkövetkező négy évtizedben forradalomra, és legalább 45 billió dollárra lenne szükség a Föld energia- és környezetvédelmi problémáinak megoldására; 215 millió négyzetméter napelemre, egymilliárd hibrid autóra és évi 32 új atomerőműre lenne szükség a fejlődés fenntarthatóságának biztosítására.

Energiatakarékos, hibrid-hajtású járműveken szállítják a G8 résztvevőit - az autóban a dél-afrikai környezetvédelmi miniszter, Marthinus van Schalkwyk