Az élelmiszer- és alapanyagárak megugrásának eddig jószerivel egyetlen nagy kárvallottja volt a hazai agráriumban: a sertéságazat. A tenyésztők eddig csak a negatívumot érezték ebből a magas takarmányárakban, az eladási áraik azonban csak nem akartak emelkedni. Most azonban bekövetkezett, amit hónapok óta sejteni lehet: a sertéshús is drágább lesz. A nagyobb húsáruházakban máris sokan állnak a hentespultok előtt, s az emberek tízkilós tételekben viszik a még olcsó árut. A májusban megkezdődött áremeléssel a gazdák majdnem harmadával többet kapnak a sertéseikért az egy évvel korábbinál. - A jelenlegi 330-360 forint közötti ár már sok sertéstartónak minimális jövedelmet is hoz, de valójában a 400 forint körüli ár lenne megfelelő - állítja Sákán Antal, a Magyar Sertéstartók Szövetségének elnöke.

A húsipar kényszerhelyzetbe került - állítja Éder Tamás, a Magyar Hússzövetség elnöke. A rendkívül szűkös - 3,6 milliós - állomány miatt kénytelenek megfizetni a magasabb árakat, s mivel a költségek 70 százalékát az alapanyag ára jelenti, a feldolgozók máris megkezdték az áremelési tárgyalásokat a kereskedőkkel. A várható árváltozásról nem bocsátkozott találgatásokba, azt azonban elmondta, hogy a feldolgozók kénytelenek önmérsékletet tanúsítani, hiszen az első negyedéves adatok szerint a sertéshúsfogyasztás - még a régi árakon - öt százalékkal csökkent, miközben az élelmiszerek iránti kereslet 2-3 százalékkal esett vissza.

Remény Ervin, a regionális feldolgozókat tömörítő Húscéh ügyvezető elnöke beszámolt arról, hogy a vágóhidak egy része a tőkehús alapanyagául szolgáló félsertések árát 680-700 forintra tudta növelni a korábbi, kilónkénti 600 forintos árszintről, de a kívánatos az lenne, ha ez az ár elérné a 750 forintot. A fogyasztói árakról annyit mondott: miközben a sertéskaraj még 1200 forint körül is kapható, már megjelentek az 1500 forintos árak is. Remény Ervin szerint olcsó sertés már nincs az országban, s külföldön sem lehet találni - az erős forint hiába kedvez az importálóknak. Ellenben a félsertést és az élő disznót is viszik Romániába. Remény szerint - nem vitatva, az állattartók jogos árigényét - ez is szerepet játszott abban, hogy az élő sertés ára megemelkedhetett.

Sákán Antaltól megtudtuk, hogy a román export néhány napja már leállt. Elmondta, hogy saját cége, a Magyar Minőségi Sertés Kft. sem exportál sertést, mert ez csak akkor éri meg, ha egy euróért legalább 247-248 forintot kapnak. A feldolgozók azonban az árak leszorítása érdekében jelentős mennyiségű sertést hoznak be az országba. Bizonyára ennek is szerepe van abban, hogy a hét közepén leállt az áremelkedés. A hagyományosnak számító holland és dán szállítmányok mellett Olaszországból is százával érkeznek a hízók. (Szlovákiából a sertéspestis-mentességet igazoló állatorvosi dokumentummal lehet importálni.)

A Népszabadságnak nyilatkozó szakemberek úgy vélik, hogy a húsárak - más termékeknél megfigyelhető, 50-70 százalékos - jelentős elszabadulásától nem kell tartani, mert a magyar és az európai hűtőházak tele vannak hússal. A magyar feldolgozók korábban arra spekuláltak, hogy az olcsó, kilónként 250 forintos sertésből bevásárolnak, s ha többet kell fizetni az állatért, előveszik a készleteket. A regionális húspiaci egyensúlyra hatással lehet, hogy Brüsszel egy éve mintegy százezer tonna erejéig támogatta a sertéshús betárolását. A támogatás meghosszabbított határideje júliusban, augusztusban jár le. Amikor ezek a termékek - időszakos túlkínálatot okozva - megjelennek a piacon, valószínűleg csökkentik a termelői árakat. Információink szerint Magyarországon mindössze kétezer tonna húst tároltak be ebben az akcióban.

Itthon, a megugrott átvételi árak ellenére nem várható, hogy gyarapodna a sertésállomány. Sákán Antal elmondta, hogy 2010 végére be kell fejezni a sertéstelepek trágyakezelési környezetvédelmi beruházásait. Ez a sertésállomány háromnegyedét tartó nagyüzemi vállalkozásokat érinti, s ezeket a munkákat csak kiürített ólakban lehet elvégezni.

Tatai húsboltban. Elindult felfelé