Két szavazaton múlt, hogy harmadszori nekifutásra Fodor Gábor győzött: ő az SZDSZ nyolcadik elnöke. Kóka János pozíciói is erősek maradtak. Ma még nem tudni, átadja-e a frakcióvezetői posztot Fodornak. Azt is csak találgatni lehet, hogy az egypárti szocialista kormányzás esélyeit rontja vagy javítja az SZDSZ élén bekövetkezett változás.
A változás mellett döntött az SZDSZ
A két elnökjelölt mai egyeztetésén eldőlhet, hogyan tudnak együttműködni a hét végi, rendkívül szoros pártelnökválasztás után a győztes Fodor Gábor, illetve a vesztes Kóka János támogatói.
Fodor Gábor mindössze két szavazattal győzte le Kóka Jánost a szombati, a budaörsi AutoExpoM1 autószalonban megtartott rendkívüli tisztújításon: 346-344 arányban nyert. Akár az érvénytelen szavazatokon is múlhatott az eredmény: a szavazólapot 694 küldött vette fel, egyikük nem adta le, a 693 leadott szavazólapból viszont három érvénytelen volt. Úgy tudjuk, az egyik küldött mindkét elnökjelöltet beikszelte, egy másik viszont egyiket sem, a harmadik szavazólap pedig nem volt lepecsételve. A Fodor-stábban ennél meggyőzőbb győzelemre számítottak, igaz, a Kóka-tábor is magabiztosnak tűnt a szavazás előtt. Az esti ünneplésen a Fodor-tábor váratlan vendégeket kapott: Kóka és csapata jelentkezett be a bulira gratulálni a győztesnek, egyben demonstrálni, hogy nem akarnak ellenségeskedést.
Fodor Gábornak harmadjára sikerült megszereznie a pártelnöki széket. (Három évvel ezelőtt Kuncze Gábort hívta ki, tavaly pedig Kóka Jánossal szállt versenybe - ez utóbbi volt az az emlékezetes "álküldöttes" elnökválasztás, melyen az első fordulós döntetlen után tizenhárom szavazattal kapott csak kevesebbet Kóka Jánosnál. Akkor Fodor környezetvédelmi miniszteri tisztséggel vigasztalódhatott, egyik fő támogatója, Gulyás József pedig az SZDSZ országos tanácsának elnöke lett.)
A mostani, még szorosabb eredmény után Fodor alighanem felkínál valamilyen tisztséget Kóka János számára, ám információnk szerint a frakcióvezetőségnél kevésbé befolyásos pozícióban tudná szívesebben elődjét. Múlt héten az MTI-nek nyilatkozva, egy futballhasonlattal élve azt mondta Fodor: "az ő csapata az SZDSZ, amelyben mindenkinek megvan a maga posztja, és nem lehet mindenki csatár".
Kérdés, választ-e új frakcióvezetőt Kóka helyett a húszfős képviselőcsoport, melyben Kóka hívei vannak többségben. Több SZDSZ-es képviselő azt tartaná logikusnak, ha Fodor venné át a frakció vezetését, s ezt kívánja a parlamenti szokásrend is. Az ellenzéki pártoknál általában az elnök a frakcióvezető. Ez esetben azonban a párt és a frakció együttműködése több forrásunk szerint inkább a párt "nagy öregjein" múlhat: azon, hogy Demszky Gábor, Kuncze Gábor, Magyar Bálint és Pető Iván beáll-e az új elnök mögé.
A párt egységét illetően az SZDSZ szűkebb vezetőségén belüli erőviszonyok kiegyenlítődése is kényes helyzetet teremtett: a szombati választás nyomán az elnökkel együtt tizenhárom fős ügyvivői testületben mindkét tábor hat-hat ügyvivőt tudhat maga mellett, így annak a Demszky Gábornak a szava dönthet, aki az elnökválasztás eredményhirdetésekor nem repesett az örömtől.
A tisztújítás után sokan azt találgatják a liberális pártban, vajon a két elnökjelölt fogadalmai az együttműködésről, az összefogásról mit jelentenek a gyakorlatban. A kampányban mindkét elnökjelölt kevéssé hiteles politikusként állította be a másikat. Így a választás után nem lesz egyszerű összeborulniuk. Az együttműködés alternatívája viszont a háborúskodás volna, aminek beláthatatlan következményeire az SZDSZ befolyásos politikusai - Kuncze Gábor és Demszky Gábor korábbi pártelnökök, Horn Gábor ügyvivő - szombaton is figyelmeztettek. Fodor és Kóka korábban lapunknak nyilatkozva is hitet tett amellett, hogy elfogadják a választás eredményét, a vesztes fölsorakozik a győztes mögött, a győztes pedig integrálja a vesztest. A közeljövőben ugyanakkor több olyan fontos témában kell döntenie az SZDSZ-nek, amelyben gyökeresen ellentétes álláspontot képviselnek. Kóka az SZDSZ ellenzéki szerepének fenntartását képviseli a "koalícióba visszakéredzkedés helyett", míg Fodor a szocialista kisebbségi kormánnyal szorosabb együttműködést képzel el, s - személyi és tartalmi feltételekkel - egy új megállapodás megkötésétől sem zárkózik el.
Fodor kampányában három forgatókönyvről beszélt: új koalíció; marad a kisebbségi kormány, vagy előre hozott választások kiírása. Ezt akkor támogatná, ha minden párt kötelezettséget vállalna - érdemben nyilván csak a Fidesz -, hogy a következő kormány nem módosítja az alkotmányt, a választási, illetve az állampolgársági törvényt. Vagyis Orbán Viktor egy kétharmados Fidesz-győzelem esetén sem változtatja meg a közjogi berendezkedés alapjait, és nem ad szavazati jogot a határon túli magyaroknak. Az adó lehet a másik konfliktusforrás, miután Kóka ezermilliárdos csökkentési javaslatát Fodor megvalósíthatatlannak tartja.
Ezekről a témákról a nyár folyamán kell megállapodniuk a párton belül, illetve a volt koalíciós partnerrel, miközben ötpárti egyeztetések is kezdődnek - ezt Fodor kezdeményezte, "az ország jövőjéről".