Az Alkotmánybíróság (AB) tavaly ősszel állapította meg, hogy az önkormányzati törvénynek a közigazgatási hivatalok felállításáról rendelkező pontját alkotmányellenesen módosították, ezért azt idén június végi hatállyal megsemmisítették. Egyes szakértők úgy vélik, hogy júliustól, tehát az e szerveket alapító rendelkezés hatályon kívül helyezésének időpontjától kezdve a hivatalok jogilag nem is léteznek. Kormányzati források viszont állítják: miután a döntés a feladat- és hatásköröket nem érintette, a munka zavartalanul folytatódhat.

A hivatalok dolga egyebek mellett a helyi önkormányzatok törvényességi felügyelete és a területi államigazgatási szervek ellenőrzése. Emellett itt bírálják el számos elsőfokú közigazgatási határozat - például az építési engedélyek vagy a szociális segélyek, illetve a helyhatóság által kiszabott bírságok - ellen benyújtott fellebbezéseket. E hivatalok nélkül leállnának az örökbefogadási és az állampolgársági ügyek, s külföldiek sem vásárolhatnának Magyarországon ingatlant. Miután évente legalább nyolcvan-kilencvenezer különféle hatósági döntésről van szó, az intézmény léte korántsem jogelméleti kérdés.

"A közigazgatási hivatalok államigazgatási feladatokat ellátó költségvetési szervek" - így szól a már csak néhány hétig hatályos passzus. A korábbi szabályozás még fővárosi és megyei hivatalokról szólt, ám azt 2006-ban feles törvénnyel módosították, utat nyitva a regionális átszervezés előtt: tavaly januártól a korábbi fővárosi és tizenkilenc megyei közigazgatási hivatal helyett hét regionális hivatal, illetve - Pest megye kivételével - megyei kirendeltségek működnek. Ezt a rendelkezést az alkotmánybírák azért kifogásolták, mert az önkormányzati törvény megváltoztatásához a képviselők kétharmadának támogatására van szükség.

Az ellenzék már a tervezet benyújtásakor jelezte aggályait, ám a kabinet arra hivatkozott, hogy egy ugyancsak 2006-ban elfogadott alkotmánymódosítás szerint államigazgatási szervek elnevezésének korrekciójához elég az egyszerű többség. Ezzel szemben az AB úgy látta, hogy a hivataloknak ezúttal nemcsak a neve változott, hanem a hatásköre is, ez pedig önkormányzati jogokat érinthet, tehát a jogszabályt csak minősített többséggel módosíthatták volna.

Az AB kimondta azt is: "mivel a regionális közigazgatási hivatalok létrehozása, illetőleg létrehozásuk törvényi alapjainak megteremtése 2/3-os többséggel elfogadott törvényi szabályozást igényelt volna", a hivatalok működéséről szóló kormányrendelet szintén semmis. Így július 1-jétől a hivatalok léte kétszeresen is kérdéses: attól kezdve az önkormányzati törvényben nem marad rendelkezés e szervek státusáról, és hiányzik a működésükről szóló jogszabály is.

Ez utóbbit a kormány könynyen pótolhatja, hiszen több mint három hete van egy új rendelet kibocsátására. Az AB-határozat indoklásában meghatározott feltételeknek is eleget tehetnek azzal, ha a regionális hivatalok helyett - amelyek felállítása elől a parlament feles többséggel bontotta le a törvényi gátakat - egyszerűen visszaállítják a megyei és a fővárosi hivatalokat.

De ezzel még nem teremtik meg azt a "2/3-os többséggel elfogadott törvényi szabályozást", amely e szervezetek létének alapja lenne. Így elég abszurd a helyzet, mert egyes vélemények szerint előfordulhat, hogy valaki az önkormányzati törvényre hivatkozva - például egy perben - akár a közigazgatási hivatalok létét is kétségbe vonja. Az "intézményesítő szabály" hiánya a szervet önmagában nem teszi nem létezővé, hiszen a hatásköreit számos törvény tartalmazza - állítják mások. Azt azonban senki nem vitatja, hogy az állapot tarthatatlan.

A kabinet azonban önmaga nehezen tud jó megoldást találni - hívják fel a figyelmet egy új szempontra -, mert júliustól hiányzik a hivatalok felállításának jogalapja, ezért a működésükről szóló új kormányrendeletet sem lesz mire építeni. Tehát akár megtartják a jelenlegi regionális hivatalokat, akár visszatérnek a korábbi megyei szervezeti rendszerhez, mindkét megoldás támadható.

A kormány a tavaszi parlamenti ülésszak legvégéig keresi a konszenzus lehetőségét, ám ha nincs megegyezés, "kényszerpálya alakul ki, amelyre a kormány alkotmányos megoldást kell hogy találjon" - közölték kérdésünkre az Önkormányzati Minisztériumban. Állítják, hogy minden helyzetre kész szakmai alternatívával rendelkeznek, a további részletekről azonban egyelőre nem kívánnak nyilatkozni. Azt azonban hangsúlyozzák: senkinek nem lehet érdeke, hogy a hivatalok működését ellehetetlenítse.

Vármegye utca - a Pest Megyei Közigazgatási Hivatal székhelye