A venezuelai fegyveres erők a hét végén sikeres rakétakísérletet hajtottak végre: egy Oroszországtól vásárolt Szuhoj 30-as vadászgépről és az Orchila szigeten lévő katonai bázisról pedig egy őrhajóról lőttek ki csaknem egy időben rakétát.
Washington elítéltetné Kubát és Venezuelát
Az említett sziget fölé május derekán berepült egy amerikai katonai gép, Venezuela tiltakozott, mire Washington elismerte a légtérsértést, bár a pilóta tévedésére hivatkozott.
A napokban a The Miami Herald című újság a Prensa Latina hírügynökségre hivatkozva foglalkozott azzal, hogy a kubai Jose Marti katonai műszaki intézetben képeznek ki venezuelai fiatalokat pilótának a Szuhoj vadászgépekre. Kémjelentések szerint Oroszország eddig 10-11 Szuhojt szállított le a megrendelt vadászgépekből. A gépek a Luis del Valle García bázison állomásoznak, közel ahhoz a körzethez, ahol az amerikai légsértés történt. Hugo Chávez elnök szerint "tudatos kémkedés" történt, s figyelmeztette az Egyesült Államokat, legközelebb már felszállnak a vadászgépek a "nemzeti szuverenitás megvédésére".
Az Efe spanyol hírügynökség közben Brüsszelből uniós forrásokra hivatkozva azt jelentette: a Bush-kormányzat nyomást gyakorol európai partnereire, hogy a hét elejei, a szlovén elnökség miatt Brdóban tartandó transzatlanti csúcson - amelyen George W. Bush elnök is (alighanem utoljára) részt vesz - a nyilatkozatba illesszék bele Kuba és immár Venezuela elítélését is az emberi jogok és a jogállamiság megsértésére hivatkozva. Az EU-ban éppen a napokban folynak az egyeztetések ellenzékiek bebörtönzése miatt a Kubával szemben még 2003-ban elrendelt szankcióintézkedések jövőjéről. Ezeket 2005-ben felfüggesztették, s azóta évente döntenek sorsukról, idén a június 16-i külügyminiszteri szintű találkozóig kellene közös véleményre jutni. A brüsszeli források szerint - írta az Efe - Európa és az Egyesült Államok között egyetértés van a "lényegben", miszerint támogatni kell a demokratikus átmenetet Kubában, ám nézeteltérés mutatkozik, mi lenne ehhez a célravezető módszer. Néhány tagállam, főleg Madrid kezdeményezésére úgy véli, hogy a Raúl Castro által februárban bevezetett intézkedések légkörében helyesebb a reformok ösztönzése és nem a havannai vezetés sarokba szorítása. A magyar külügyminisztérium éppen a múlt héten javasolta a Kubáról szóló ötpárti nyilatkozat parlamenti vitájának elhalasztását a közelgő uniós döntésig.