Hát az egyenlőség elvével mi lesz? – kérdezik a francia lapok egyöntetűen, miután a lille-i bíróság semmisnek nyilvánította egy muzulmán pár házasságát, mert a nászéjszakán kiderült, hogy az ara nem érintetlen.
Nem elég szűznek látszani?
„Azt hittük, hogy a szűzhártya nász előtti vizsgálatának szokása a múlté. Úgy látszik, tévedtünk. Hacsak nem tréfával van dolgunk. Az ítéletet ugyanis április 1-jén hirdették ki” – írja Laurent Greilsamer a Le Monde-ban.
Már maga az is botrány, hogy két ember legintimebb magánügye közüggyé vált. A húszéves ara a házasságkötés után vallotta meg korábbi kapcsolatát, mire a francia férj, aki felnőtt korában tért át a muzulmán vallásra, elküldte, s legott ügyvédet fogadott.
A Le Monde szerint ezzel nincs baj, miért ne fordulhatna az állampolgár a bírósághoz? Annál elképesztőbb viszont a bírónő eljárása: megengedte, hogy egy nő szüzessége jogvita tárgya lehessen a harmadik évezred Franciaországában. Közben persze nem győzte hangsúlyozni, hogy nem a vallási előírásokat akarja tiszteletben tartatni, csakis a hazugság miatt mondja ki a házasság érvénytelenségét.
Mint a Népszabadság is beszámolt róla, a francia igazságügyi miniszter közel áll a bukáshoz, amiért megpróbálta védelmébe venni az ítéletet, mondván, hogy a megszégyenített fiatalasszony legalább megszabadult egy rossznak ígérkező házasságból.
Alain-Gérard Slama, a Le Figaro vezető kommentátora szerint ehhez válás útján is eljuthatott volna. Egyébként a férj is választhatta volna ezt az utat. Válóoknak ugyanis megfelelne a hazugság. Az ara hazatért, a férj nem kért belőle, a házasság felbomlott. Csakhogy nem mindegy, érvénytelenítik-e a házasságot, vagy felbontják.
A hazugság ugyanis egyedül abban az esetben volna eléggé jelentős ok a házasság érvénytelenítéséhez, ha elfogadnák a szüzesség követelményét. A szüzesség elvárása pedig eleve egyenlőtlen helyzetbe hozza a házasuló feleket, ez viszont Franciaországban alkotmányellenes. És az sem fogadható el, hogy a toleranciára hivatkozva bizonyos vallási csoportokra más jogrendszer legyen érvényes.
„Jogegyelőség nélkül nincs garancia arra, hogy a különféle hitek megkapják a nekik járó tiszteletet. Ha a bíróságok engednek az olyan hiteknek, amelyek ezt az elvet kétségbe vonják, maguk nyitnak utat az intolerancia előtt.”
Lille-ben elsőfokú ítélet született, és a lapvélemények abban is egybecsengenek, hogy biztosak a döntés megsemmisítésében. Persze az elsőfokú ítélethirdetés előtt is kevesen hitték volna, hogy egy házasságot semmisnek mondanak ki Franciaországban azért, mert az egyik fél nem volt szűz.
Az igazságügyi miniszter, Rachida Dati, megpróbálta védelmébe venni az ítéletet, majd meghátrált
