Katasztrófa: ez a leggyakrabban használt kifejezés Brüsszelben arra az esetre, ha Írország - az egyetlen EU-tagállam, ahol népszavazást tartanak az unió tavaly aláírt lisszaboni (reform)szerződéséről - csütörtökön nemet mond. Márpedig erre most már nagy az esély, hiába állt a napokban a legnagyobb ír parasztszövetség az "igen" tábor oldalára. Az Irish Times című napilapban pénteken közölt közvélemény-kutatás szerint a polgárok 35 százaléka szavazna nemmel, 30 százalékuk igennel, 28 százalék bizonytalan, 7 pedig el sem menne voksolni. Brian Cowen új miniszterelnök arra szólította fel az íreket, hogy "szenvedélyesen" támogassák a szerződést, hiszen ez állásokat jelent a számukra.

Tizenöt tagország már túlesett a ratifikáción, Írországban viszont az alkotmány írja elő, hogy az EU intézményi megújulását elősegíteni hivatott lisszaboni szerződésről népszavazást tartsanak. Noha a parlamenti pártok közül csak a nacionalista Sinn Féin áll a "nem" pártján, a közvélemény ingadozik. 2001-ben a nizzai szerződést még az írek több mint fele elutasította (igaz, egyharmados részvételi arány mellett), blokkolva ezzel az új tagállamok, köztük Magyarország EU-csatlakozását - majd tizenhat hónap múlva kétharmaduk jóváhagyta. Akkoriban sokan Írország védelmi függetlenségét látták veszélyben forogni, de most már a gazdaság sem áll fényesen: a kelta tigris korábban nagyot ugrott, ma legfeljebb sétál.

- Nincs alternatív forgatókönyv. Reméljük, hogy ratifikálják a lisszaboni szerződést. Ha nem így történik, mindanynyian megfizetjük az árát - mondta José Manuel Barroso európai bizottsági elnök, aki áprilisban Hans-Gert Pöttering EP-házelnökkel és Angela Merkel német kancellárral együtt kampányolt az "igen" mellett az ír szigeten. Ennél előrelátóbbnak tűnik a jövő januárban debütáló soros cseh EU-elnökség, amely két programot készít: egyet a szerződés elfogadása, egyet pedig az elutasítása esetére.

Andrew Duff brit liberális európai parlamenti képviselő szerint az ír elutasítás katasztrófa lenne, de ez nem is csoda, hiszen ahol népszavazást tartanak, ott "a populizmus, a nacionalizmus, az idegengyűlölet és mindenféle hazugság" is előkerül. Az ír "nem" esetén a minimum, ami történne, hogy az euroszkeptikusok egész Európában vérszemet kapnának, másutt is népszavazásokat követelve. Nagy-Britanniában különösen előtérbe kerülne az ír példa követése.

A "vészforgatókönyv" az lehet, hogy brüsszeli jogászok a hátsó ajtón próbálják visszacsempészni a lisszaboni szerződés vívmányait, a jelenlegi uniós döntéshozatal nehézkességét oldó új eljárásokat. Elemzők azonban ebben az esetben is elkerülhetetlennek tartják az EU újabb jelentős presztízsveszteségét, az európai alkotmány 2005-ös francia és holland elutasítása után. Ha Írország nemet mond, tizenhárom tagország (köztük hazánk) másodjára is a semmit ratifikálta.

Sarkozy ölelkezik Sócrates portugál kormányfővel Lisszabonban 2007. december 13-án, a szerződés aláírásakor