Júliusban hirdetik ki a digitális televíziózás és rádiózás beindításához szükséges műsorszórási tenderek eredményét. Már a kiírás körül is vita van, amit a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) állásfoglalása indított el. A február 19-i, a Nemzeti Hírközlési Hatóságnak (NHH) elküldött levél észrevételeket fűz a digitális rádió-műsorszóró hálózat üzemeltetési jogosultságának megszerzéséről szóló pályázathoz. A versenyhivatal szerint annak ellenére rendkívül aggályos, hogy a Magyar Rádió (MR) - mint közszolgálati műsorszolgáltató - elindult a digitális műsorszóró (T-DAB) pályázaton, hogy a 2007-ben megszavazott, a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló törvény lehetővé teszi ezt. Mert ha nyer, konkurens tartalomszolgáltatókkal alkudozhat az első körben kiosztott digitális frekvenciákért.

A GVH szerint nemcsak a versenyjogot sérti a szituáció. Ha az MR nyer, nagy összegű beruházásokra kényszerül, azaz jelentős állami forrásokra lesz szüksége. Az európai közösségi jog viszont csak szigorú feltételekkel teszi lehetővé, hogy az állam piaci szereplőt támogasson. Márpedig aki műsorszóró tevékenységet is folytat, nyilván piaci szereplőként teszi.

- A Magyar Rádió a pályázat kapcsán nem kapott, nem is igényelt állami támogatást, és a jövőre nézve sem tervezi ilyen támogatás igénybevételét - mondta lapunk megkeresésére Such György elnök. Hozzátette: a rádió által beadott pályázati anyagban az szerepel, hogy az intézmény a multiplex (mux) üzemeltetését kereskedelmi tevékenységként valósítaná meg, amelynek üzleti modelljét a muxban részt vevő műsorszolgáltatók befizetései (a piaci szolgáltatás díja) alapozzák meg. A digitális műsorszóró hálózat kiépítésének és üzemeltetésének céljából az MR piaci feltételek mellett folyósít belső elszámolású forrást a mux üzemeltetésére létrehozandó projektszervezetnek, a piaci szolgáltatás díjából bejövő összeg adja a kölcsön visszafizetésének és a kapcsolódó költségek megtérülésének forrását.

- A Nemzeti Hírközlési Hatóság csak olyan pályázatot írhat ki, amelyre lehetőséget ad a jogalkotó - mondta lapunknak Márton György szóvivő. Teljes mértékben a törvény előírásai szerint jártak el. A GVH javaslatait ismertették a digitális átállást kontrolláló parlamenti ad hoc bizottsággal is, az ötpárti grémium mindent rendben talált. És ezzel a két hatóság vitája le is zárult, az NHH nem tud sem halasztani, sem változtatni a pályázat feltételein. A hírközlési hatóság véleménye szerint sem az európai közösségi jog, sem a versenyjog nem zárja ki a közszolgálati műsorszolgáltatók indulását a pályázaton.

Ez tulajdonképpen igaz: végül is a GVH előzetesen figyelmeztetett. Mégis furcsa, hogy ha közrádió indulhatott ezen a pályázaton, a köztelevíziók miért nem pályázhattak a tévés szolgáltatásra. Másrészt a következmények beláthatatlanok. Igaz, ha az MR győzelme esetén piaci erőfölény alakul ki, a GVH saját eszközeivel közbeléphet - ha szükséges, és csak utólag. Az más kérdés, lesznek-e jelentkezők a multiplex frekvenciáira a bizonytalan helyzetben.

A rádiós piac több résztvevője tart az MR esetleges győzelmétől. A Petőfi rádió új zenei profiljával a Rádió Café legkomolyabb konkurensévé lépett elő. Kelemen Zoltán ügyvezető szerint nehéz elképzelni, hogy a vetélytárs tulajdonosával mint az első digitális rádiós multiplex üzemeltetőjével kelljen egyezkedni a bekerülésről. Erre Such György úgy reagált: - A rádióknak azzal a szolgáltatóval kell szerződniük, amelyiket az NHH győztesnek hirdeti ki.

A pályázati feltételek szerint a műsorszórónak a közrádióknak, hír- és közéleti csatornáknak kell elsőbbséget adnia. A nyolc csatorna működtetésére képes sima DAB-rendszer bevezetése esetén így egy, maximum két kereskedelmi csatornának marad hely. Igaz, az NHH szerint nincs aggodalomra ok, további pályázatok jelennek meg a közeljövőben a rendelkezésre álló hálózatok üzemeltetési jogára vonatkozóan. Hogy a "közeljövő" mennyi időt jelent, senki sem tudja, mivel ez is a jogalkotóktól függ.

Mindenesetre a május végén megrendezett, Média Hungária nevű konferencián elhangzottakból kiderül, hogy mindkét pályázó (a Magyar Rádió és az Antenna Hungária) a fejlettebb technológiának számító DAB+ rendszert célozza meg (a pályázat ezt pluszpontokkal támogatja), ebben 16 rádióállomás sugárzására van lehetőség, azaz ennyi pályázatát fogadhatja el a nyertes műsorszolgáltató.

Bár a kiírás a közszolgálati adókat részesíti előnyben, többek állítják: a digitalizáció sikere a népszerű kereskedelmi adókon múlhat. Bartucz László, a Danubius Rádió ügyvezetője szerint bárki nyer, üzleti alapon kell kiosztania az első multiplex frekvenciáit. Ahogy fogalmaz, a kis hallgatottságú csatornák miatt a hazai háztartások nem cserélik rádióikat digitális adást fogni képes készülékekre.

Pedig hosszú távon ez a jogalkotó célja: a tervek szerint 2014-ben megszüntetik az analóg sugárzást, ha addigra a készülék- és a fizikai lefedettség is eléri a lakosság 94 százalékát. Amire különben uniós előirányzat nem kötelez senkit.

A Pénzügyminisztérium álláspontja: a Magyar Rádió semmilyen állami intézkedést (hitel, kezesség, tőkeemelés stb.) nem igényelt a pályázaton való elinduláshoz vagy a tevékenység elvégzéséhez, és éppen az európai közösség szigorú jogi szabályozási feltételei miatt kettéválasztotta közszolgálati és nem oda tartozó tevékenységi körét. Mivel az MR utóbbi - államilag nem támogatott, piaci - divíziója vett részt a pályázaton, a PM szerint sem az állam, sem pedig az EU részéről nem lehet aggályos a pályázat.

Digitális műsor készül a Magyar Rádió hosszú évek óta működő stúdiójában