"A humán embrionális őssejtek biológiáját, illetve a differenciálódásukat irányító molekuláris folyamatokat elemezzük" - ismertette Peter W. Andrews, az ESTOOLS koordinátora, az angliai Sheffield Egyetem professzora munkájukat. A csoport a kutatás mellett a felvilágosítást is fontosnak tartja, mert hiszik, hogy ezzel - az egyébként meglehetősen bonyolult folyamatokat - sikerül a nagyközönséggel megértetni. A demisztifikálás esetleg elvezethet oda, hogy csökken a publikum ellenállása a humán embrionális őssejtekkel végzett kísérletekkel szemben.

A kutatók az őssejtekhez nagy reményeket fűznek. Hiszik, hogy ezekkel a sejtekkel gerincvelősérülések, idegsejtek pusztulásával járó agyi megbetegedések (Parkinson- vagy Alzheimer-kór), hámsérülések és égések, porcsérülések gyógyítása, de akár elhalt szívizomszövet regenerálása is elérhető a jövőben. - Az ESTOOLS hálózatában arra törekszenek, hogy egységes módszereket, eljárásokat dolgozzanak ki, egyeztessék a kutatásokra vonatkozó irányelveket, és a jól jellemzett embrionális őssejtvonalakat használják, mert így lehet összehasonlítható eredményeket kapni - mondta Sarkadi Balázs akadémikus. Magyarországon a nemzetközi tudományos műhelyekben is használt sejtvonalakat használhatják. Sarkadi Balázs kutatócsoportja is az USA-ból, Svédországból vagy Izraelből származó humán embrionális őssejtvonalakat használ. Szakmai-etikai problémák is felmerülnek ezen a téren, mert Kínából és Ukrajnából olyan bizonytalan eredetű őssejtekhez kötött kísérleti terápiát akarnak behozni, amelyek szakmai háttere erősen vitatható. Humán embrionális őssejtekkel emberen végzett klinikai kísérletekhez hazánkban az Egészségügyi Tudományos Tanács engedélye szükséges. (Ilyen engedélyt eddig senki sem kapott. Hazánkban egyébként egyetlen csoport, a Sarkadi Balázs vezette team foglalkozik humán embrionális őssejtekkel, szöveti őssejtekkel több intézményben is dolgoznak.) A fővárosi csoport által létrehozott köldökzsinórvér-bank a közelmúltban veszélybe került, mivel az Országos Gyógyintézeti Központ megszűnésével a banknak nincs gazdája, s eddig senki sem vette át az 1600 mintát tartalmazó gyűjteményt. Az előbbi példa Sarkadi Balázs szerint azt mutatja, hogy az egészségügy irányítói nem veszik komolyan ezt a területet. A következmény: a kutatók külföldre mennek.

Külföldön a cégek, kutatócsoportok minden egyes apró lépést - hogyan kell az adott sejtet tenyészteni - levédenek. Jól tudják, hogy a mai próbálkozások a jövőben nagy hasznot hozhatnak az orvosi alkalmazások miatt. Európának Kína, Japán, Korea mellett az USA a versenytársa, elsősorban Kalifornia és Wisconsin. Ez az állam egy népszavazásnak köszönhetően hárommilliárd dollárt költhet őssejtekkel kapcsolatos kutatásokra.

Napjaink legérdekesebb kutatási iránya a humán embrionális őssejtek kiváltására irányul. Az utóbbi hónapok nagy áttörése az ígéretesnek tűnő IPS-technológia.. Ennek lényege, hogy normál emberi szöveti sejtekbe viszik be azokat a géneket, amelyek hatására azok őssejtként kezdenek működni, s így embrionális őssejt jellegű sejteket lehet készíteni.

Madarász Emília, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet munkatársa szerint egyes országok sokáig nem engedték a humán embrionális őssejtekkel való kutatást - a spanyolok, a németek, az olaszok sorolhatók ebbe a csoportba. Ez a merev ellenállás az utóbbi időben oldódott. Ugyanakkor szinte az egész világon gond, hogy a privát szféra nem kontrollálható. Ahol üzletet látnak, ott hatalmas pénzek állnak rendelkezésre. A következmény: a tőke átveszi a kutatások irányítását.

Őssejtekre csodálkozva - a Jövő Házában rendezett fotókiállításon