Berlin és Moszkva között teljes egyetértés mutatkozik a Keleti-tengeren keresztül húzódó új gázvezeték építéséről. Az 1200 kilométer hosszú, Viborgot Greifswalddal összekötő „Északi áramlatot” (Nord Stream) a balti államok mellett Lengyelország is meglehetősen bizalmatlanul szemléli, s úgy gondolják, hogy a németek különalkut kötöttek a szövetségi köztársaság legnagyobb energiaszállítójának számító oroszokkal.

Merkel tegnap ismét elismerte, hogy eddig nem sikerült minden politikai fenntartást eloszlatni a nagyszabású beruházást illetően, de hangsúlyozta: a Gazprom, a BASF-Wintershall és az E.ON-Ruhrgas  által közösen épített vezeték Európa energiaellátását hivatott javítani, a projekt pedig nyitott minden csatlakozni szándékozó állam előtt. Egyben sürgette a Keleti-tenger menti államokat, hogy ne halogassák a vezeték építéséhez szükséges engedélyek megadását. Az EU és Oroszország között megkötendő új stratégia partnerségi egyezmény egyik sarkalatos pontjaként az energiabiztonságot nevezte meg.   

A kancellár arról is beszélt, hogy kormánya nem kívánja megakadályozni a Gazprom németországi terjeszkedését. Az orosz gázipari óriás elsősorban városi-önkormányzati tulajdonban lévő erőművek vásárlása iránt érdeklődik.    

A jó hangulatúnak és őszintének nevezett tárgyaláson Merkel szóba hozta az emberi jogok, valamint a jogállamiság oroszországi érvényesülését is, több átláthatóságot sürgetve mindkét területen. Medvegyev a jogi-bírósági rendszer reformját továbbra is kiemelt célnak nevezte, ugyanakkor elutasította, hogy bárki bármilyen módon beavatkozzon a Szibériában raboskodó volt olajmágnás, az adócsalás vádjával szabadságvesztésre ítélt Mihail Hodorkovszkij ügyébe.

Medvegyev a nyílt párbeszéd jegyében nem hallgatta el Moszkva aggodalmait annak kapcsán, hogy Európa vezető hatalmai és az Egyesült Államok orosz-politikájában közeledés tapasztalható. Orosz szempontból a problémás ügyek közé a NATO keleti bővítése, a Csehországba és Lengyelországba tervezett amerikai rakétapajzs, valamint Koszovó és Szerbia helyzete tartozik. A megugró olaj-, és gázjövedelmekből megerősödött, globális hatalmi ambíciókat dédelgető Oroszország hevesen ellenzi, hogy Grúziával és Ukrajnával esetleg újabb volt szovjet tagköztársaságok csatlakozzanak a NATO-hoz, ahogy különböző szakadár mozgalmaktól tartva nemet mond Koszovó függetlenségére is.

---

Oroszország továbbra is rá van utalva a fő energiapacának számító Európával való partnerségre. Ezen az sem változtat, hogy Dmitrij Medvegyev elnökként először Kazahsztánba és Kínába ment el - nyilatkozta Andreas Schockenhoff a német kormány orosz Oroszország-koordinátora. A CDU-s politikus szerint a jogállamiság mellett többször hitet tevő új államfőt szaván kell fogni. Ebből a szempontból biztatónak nevezte, hogy a 42 éves, a poszt-szovjet időkben politizálni kezdett és nem KGB-s múltú elnök a minap szót emelt az oroszországi médiatörvények szigorítása ellen.