A Levegő Munkacsoport és a biciklisták után most egy független környezetpolitikai kutató-tanácsadó intézet is megkongatta a vészharangot. A Green Capital nevű szervezet állítja, pontos mérések nélkül is nyilvánvaló, a részletes monitoringeredmények viszont egy az egyben alátámasztják: Budapest levegője veszélyezteti a városban élő és dolgozó emberek egészségét, rongálja a természetes és az épített környezetet.

Ma a legnagyobb probléma a PM 10, azaz a 10 mikrométernél kisebb átmérőjű szálló porrészecskék magas koncentrációja. Magyarországon a PM 10 határértékeket 2001-ben vezették be uniós szabályozás alapján, megfelelő türelmi idővel. Két határértéket rögzít a jogszabály: az egyik a 24 órás határérték, amely most 50 mikrogramm/köbméter és egy évben 35-ször léphető túl - 2008-ban ez az év első 53 napja alatt megtörtént. A másik típus az éves határérték, amely 40 mikrogramm/köbméter.

A finom szálló por okozta légszennyezés egyik fő okozója a közlekedés, ezen belül a rossz minőségű dízelmotorok. Erre még rátesz egy lapáttal a fűtési időszak is, és a szomorú tény, hogy a villamossíneket nagyon ritkán takarítják; a lerakódott por újra és újra felkeveredik. Nem kedvez a porszennyezettség csökkenésének az sem, hogy a tömegközlekedés aránya romlik, és egyre nagyobb az egyéni gépjárműforgalom.

A fővárosban eddig semmilyen érezhető intézkedés nem történt a szálló por okozta szennyezettség csökkentésére. Sőt, a szennyezettség növekedése várható, hiszen a tömegközlekedés leépítése, az utak állapota, a felújítások elhanyagolása, majd a kampányszerű, nem összehangolt felújítása, a közlekedési dugók növekvő mértéke mind ezt a megállapítást támasztja alá.

A Green Capital a javulás érdekében mielőbb bevonná a PM 10-et a szmogriadórendszerbe, a várost zónákra osztaná; a védett területekre bizonyos járműveket nem engedne be, a fajlagos kibocsátást figyelembe véve, a legvédettebb belső zónákban csak a kerékpáros- és a gyalogosforgalmat engedélyezné. A belső kerületekben bevezetné a behajtási díjat, az utakat és a villamospályákat gyakrabban és hatékonyabban takaríttatná, magas szennyezettség esetén pedig forgalomkorlátozó intézkedéseket vezetne be. A kutatóintézet szerint az útfelújításokat összehangoltan, megfelelő logisztika szerint kellene végezni, a forgalmat akadályozó közlekedési viselkedést (például a másodikként parkolást, a buszsávok használatát) drasztikusan büntetné. Fejlesztené a P+R rendszereket, forszírozná a közlekedési szövetség tényleges működését, az egyéni fűtést szabályozná, a távfűtést korszerűsítené és igyekezne vonzóvá tenni.