A napokban közel kétórás, megdöbbentő ülést tartott az Országgyűlés fogyasztóvédelmi eseti bizottsága. A tagok étrend-kiegészítőkről, gyógynövényekről, gyógyhatású készítményekről kérdeztek, majd felkérték a kormányt, hogy a legrövidebb időn belül változtassa meg a jogszabályokat.
Ennivaló mérgek
Ma már a legritkább esetben találunk a kamillás dobozban vagy zacskóban kamillatea készítésére alkalmas növényt, sokszor annak hatástalan szárát, levelét adják el - közölte a parlament fogyasztóvédelmi bizottságának tagjaival dr. Kiniczky Márta, a Gyógyszerészeti Kutató Intézet minőségbiztosítási igazgatója. A legtöbb úgynevezett gyógynövénydrognak és illóolajnak nincs forgalomba hozatali engedélye, mert nem is kell lennie. Az engedélyes gyógynövényeket viszont hamisítják. Előfordult, hogy a csipkebogyót 30 százalék aszmaggal hígították, miközben maximum 1 százalékot tartalmazhatna. 218 tonna gyógynövény forgalomba hozatalára van engedély, miközben 10 ezer tonnát forgalmaznak.
Dr. Paál Tamás az Országos Gyógyszerészeti Intézet vezetőjeként jegyezte meg: az egyetlen jó hír, hogy hamisított gyógyszer nem került a magyar gyógyszertárak polcaira. Az egyéb hamisított patikai termékek aránya 6 és 10 százalék között mozog.
Naponta átlag öt új étrend-kiegészítőt hoznak forgalomba. Az uniós csatlakozásig az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet engedélye kellett ehhez - mondta dr. Martos Éva főigazgató. Ma már elegendő a nyilvántartásba vétel, amely nem is tagadható meg. Ha összetételi hibát vagy a fogyasztókat súlyosan félrevezető feliratokat találnak, annyit tehetnek, hogy értesítik az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot, amely megtilthatja az árusítást, illetve büntethet. Utóbbi esetben azonban sok cég egy pillanat alatt felszívódik, majd az egészségkárosító termék feltűnik egy vadonatúj cég vadonatúj csomagolású dobozában.
Nincs egyértelműen meghatározva, mit lehet, és mit nem lehet az étrend-kiegészítőkbe tenni, ráadásul - ellentétben sok uniós tagállammal - nincs úgynevezett negatív, vagyis tiltott gyógynövénylista.
Bajok forrása gyakran a termék mellé helyezett ismertető is. Paál Tamás szerint jó volna, ha a reklámok, az ismertetők, figyelemfelhívók szövegét is be kellene adni engedélyeztetésre, ezekben ugyanis nem feltétlenül valóságos információk találhatók. Ritkán fordul elő, hogy leleplezett terméket kivonnak a forgalomból. Egy sereg cég a munkáját eleve a megtévesztésre építi. Gyakorta fordul elő, hogy vállalkozások vadásznak a külföldön már betiltott, ám sokat, szinte csodákat ígérő termékekre, behozzák Magyarországra és értékesítik.
Minden gyógyszeren, gyógynövényen, étrend-kiegészítőn ott az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet száma, amelyről dr. Falus Ferenc országos tiszti főorvos szerint sokan azt gondolják, hogy az engedély bizonyítéka, holott a valóságban mindössze a nyilvántartásba vételt jelzi.
Az ülés végén a bizottság elnöke, Alexa György megállapította, hogy csak rendeletmódosítás segítene. Arra van szükség, hogy az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet a nyilvántartásba vétel előtt áttekinthesse minden termék teljes dokumentációját, és ha kifogásolni valót talál, legyen módja a forgalomba hozatal megakadályozására.