Barack Obama kedden este bebiztosította a demokrata párti elnökjelöltséget. Az utolsó két előválasztás közül Dél-Dakotában Hillary Clinton, Montanában Obama nyert két számjegyű különbséggel. Az illinois-i szenátor néhány, a voksával szabadon gazdálkodó szuperdelegátus jól időzített támogató nyilatkozatának köszönhetően elérte a jelöléshez szükséges 2118 küldöttet, így nem maradt kétség, hogy a denveri pártkonvenció augusztus végén őt választja jelöltté. Clinton ugyanakkor nem ismerte be a vereséget. A kedd esti, New York-i nagygyűlésére kiadott meghívón "ünneplésre" invitálta híveit, és a rá adott 17-18 millió előválasztási szavazatra hivatkozva kifinomult manőverekkel próbálja megszerezni legalább pártja alelnökjelöltségét.

A kedd este különben is nagypolitikai magasiskola volt. A két demokrata párti jelöltön kívül a republikánus John McCain is meghatározónak szánt beszédet tartott: túlzottnak tartott liberalizmusa, naivitása és tapasztalatlansága miatt hevesen támadta Obamát, ellenben megpróbált udvarolni a Hillary Clinton mögött álló mérsékelt szavazóknak. Nagy hangsúlyt fektetett rá, hogy megkülönböztesse magát a népszerűtlen George W. Bush politikájától, ezért is ment a Katrina hurrikán után csak lassan lábra kapó New Orleansba. Elsősorban biztonságpolitikai tapasztalatát hozta fel, azt állította, hogy Irakban végre jó irányban mennek a dolgok, ezért most nem szabad meginogni. Háta mögött a "Vezető, akiben hihetünk" felirat volt látható, ami rímel Obama jelmondatára: "Változás, amelyben hihetünk". McCain hallgatósága azonban csak néhány száz főből állt, miközben Obama a minnesotai St. Paulban - a republikánus jelöltállító konvenció szeptemberi helyszínén - húszezer lelkes híve előtt szónokolt. Összefogást, társadalmi változásokat és általános egészségügyi biztosítást ígért, Amerikáról azt mondta, hogy továbbra is ő a világ legjobb reménye. Hosszasan dicsérte Hillary Clintont és férjét, Bill Clinton volt elnököt, ami mögött az udvariasságon kívül alighanem az a felismerés húzódik meg, hogy támogatásuk nélkül nem tudja megszerezni a Fehér Házat.

A Clinton házaspár segítségének azonban ára van: az alelnökjelöltség. Hillary Clinton mellett komoly erők mozdultak meg, a hírek szerint Obamától a kongresszusi fekete képviselőcsoport fogja kérni, hogy induljanak együtt. A két politikus földrajzi és demográfiai értelemben egyaránt jól kiegészítené egymást. Obama délen és közép-nyugaton, Clinton északkeleten, Floridában és Kaliforniában erős. A fekete szenátort elsősorban a fiatalok, az afrikai származásúak, az egyetemet végzettek és a jól kereső középrétegek, a volt First Ladyt az idősebbek, a fizikai munkából élők, a spanyol ajkúak és a nők támogatják. Az ellenérvek között szerepel, hogy az évtizedek óta politizáló Hillary Clinton nem lelkesíti a radikális változások híveit, ráadásul vele érkezne az újabban kissé kiszámíthatatlan Bill Clinton is. Hillary Clinton várhatóan néhány napon belül el fogja ismerni Obama győzelmét. Az időre részben azért van szükség, hogy csillapítsa szenvedélyes híveinek csalódottságát, és megakadályozza nagyobb tömegek McCainhez vándorlását.

Tegnap nagy figyelmet kapott egyébként az AIPAC zsidó szervezet konferenciája, ahol Obama és Clinton is beszélt, méghozzá egymás után. Előbbi azt hangoztatta, hogy kétpárti egyetértés van az Egyesült Államokban Izrael biztonságát illetően. Obama közölte: soha nem fogja kockáztatni Izrael biztonságát. Hozzátette: Izrael fővárosa az osztatlan Jeruzsálem marad. - Mindent meg fogok tenni, hogy Irán ne jusson atomfegyverhez. Mindent! - folytatta magabiztosan az állva tapsoló közönségnek. Izraelben ugyanis nyugtalanul figyelték a szenátor korábbi kijelentését, mely szerint feltételek nélkül tárgyalna Mahmud Ahmadinezsad iráni elnökkel. Clinton annyiban csatlakozott Obamához, hogy ő is kifejtette: Bush politikája miatt Irán veszélyesebb, mint valaha. Elemzőknek feltűnt, hogy Obama célzott rá, a republikánus jelölttel szemben milyen külpolitikai stratégiát követne, míg Clinton ilyen utalást nem tett.

A több mint tizenhat hónapig tartó előválasztási kampány lezárultával most negyedéves átmeneti időszak következik. A Demokrata Párt augusztus végén, a Republikánus Párt szeptember első napjaiban tartja konvencióját, amely hagyományosan a hajrá kezdete. A jelöltek addig is lázasan kampányolnak majd, de a választási küzdelem hivatalosan csak a konvenciók után indul.

Az elmúlt évtizedekhez képest változás, hogy anyagilag is a Demokrata Párt áll jobban. Obama az utolsó hivatalosnak tekinthető, április végi adatok szerint 272 millió dollár kampányadományt kapott, szemben McCain 100 milliójával. Ennél is lényegesebb, hogy a republikánus jelölt valószínűleg az állami finanszírozás mellett dönt majd, ami 84,1 millió dollárban határozza meg az utolsó két hónapos keretet, amivel szemben Obama magánforrásokból várhatóan könnyedén összeszed újabb 200 milliót.

A karok között: Barack Obama