Ki Mahmud Ahmadinezsad iráni elnök jelenléte miatt elégedetlenkedett, ki a multinacionális cégek spekulációja miatt, ki pedig minden miatt, nevezve azt hol globális felmelegedésnek, hol szimplán globalizációnak. Napjaink globális panoptikuma. Elkeseredett küzdelem látszólag ugyanazon célokért - egymással.

Jacques Diouf, a FAO szenegáli vezérigazgatója évi 30 milliárd dollárban jelölte meg az előrelépés árát, bár az összeg nem áll rendelkezésre. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár évi 15-20 milliárdot is elégnek látna arra, hogy 2030-ig ötven százalékkal nőhessen a világ élelmiszer-termelése. A francia elnök tudós válságstábot igényelt, a spanyol miniszterelnök pedig élelmiszer-biztonsági chartát. Terítéken voltak a vádak, szépen elrendezve a hárításokkal. A világ túlsúlyos emberei évente 20 milliárd dollárnyi élelmet töltenek magukba. Nicolas Sarkozy szerint azonban éppen az elhízottak országaiban, a fejlettekben kellene fokozni az agrártermelést. Egyes segélyszervezetek szerint alapbaj, hogy Kína és Japán magasan tartja rizstartalékait. Fukuda Jaszuo japán kormányfő stílszerűen azonnal megígérte, hogy felszabadítanak 300 ezer tonnát. Mások a bioüzemanyagokat hibáztatják. Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnök szerint fordítva van: ezek fontos eszközei a fejletleneknek, hogy kilábaljanak a bajból. Marco de Ponte, az Action Aid egyik vezetője pedig csak az utcáról tudott üzenni: "Ne csináljatok üzletet az éhezésből" - állt a transzparensén.

A szakértők és az aktivisták közben a világsajtóban vívják kísérő küzdelmüket. Egyre jönnek a génmódosítás és a biotechnológia új eredményei, mint a normál vízszükséglet nyolcadát igénylő krumpli, a magas A-vitamin-tartalmú úgynevezett aranyrizs, s a másik oldalon az apokaliptikus víziók a génmanipuláció által kikövezett jövőről. A lapunknak nyilatkozó Venetianer Pál akadémikus szerint a biotechnológia nem oldja meg az élelmezési gondokat, de segíthet.

A rendkívül megdrágult rizsből ma Magyarországon a lehetőségeinknél lényegesen kevesebbet termesztenek. Gyors növekedéssel azonban nem számolhatunk, hiszen az eredeti táblákat a rendszerváltást követően felaprózták, s sokszor külön kézbe kerültek az ültetvények és az öntözéshez szükséges műtárgyak.

Élelemosztásra várók a szudáni Abathokban